Elmondták, hogy mindenkinek érdemes felvennie a harmadik oltást, nincs olyan, hogy magas antitestszám, a long Covid tünetek közül a szaglás elvesztése nehezen gyógyítható, a tüdőprobléma viszont szinte semennyire.

Arra kérik az embereket, higgyenek az oltást fejlesztő kutatóknak és adassák be maguknak a koronavírus elleni vakcinát. Zacher Gábor toxikológus, mentőorvos és sürgősségi szakorvos elmondta: egyik oltás sem 100%-os, mindegyik esetben előfordulhat, hogy nem véd teljesen. Azt látják, hogy egyre több fiatal kerül kórházba, az időseket viszont súlyosabban érinti a koronavírus megbetegedés.

A nem oltottaknál nagyon hamar alakulnak ki tünetek, de az látszik, hogy az emberek hamarabb felkeresik a kórházat, ha észlelnek magukon olyan tüneteket, mint a nehézlégzés. Elsősorban az oltatlanok vannak veszélyben, erre a mostani 60%-os átoltottságra nem nagyon lehetünk büszkék – tette hozzá.

Nagyjából 7-8 oltatlanra jut egy oltott a súlyosabb esetek körében.

Szekanecz Zoltán professzor, belgyógyász, immunológus, reumatológus szakorvos azt hangsúlyozta, hogy az oltás, a maszk és a tesztelés a három legfontosabb eszköz a járványban, ezeknek párhuzamosan kellene futniuk egymás mellett és szerinte jó döntés volt a maszkhasználat visszahozása a tömegközlekedési eszközökön.

Jakab Ferenc virológus professzor szerint a szeptembertől decemberig tartó időszak fogja megmutatni, mi várható hosszú távon Magyarországon. Most látjuk, hogy ilyen átoltottság és ilyen járványügyi intézkedések mellett mennyire tudjuk megfogni a járványt.

"Két hete még optimista voltam, a mai 4 ezres esetszám után már kevésbé. Ettől függetlenül az a legfontosabb, hogy mennyien vannak kórházban és mennyien lélegeztetőgépen" – tette hozzá.

A számok tekintetében nem lehet megjósolni, mi várható és mikor lesz a negyedik hullám csúcsa. Bízik az átoltottságban, még akkor is, ha ez relatíve alacsonyabb, mint kellene, és bízik a járványügyi intézkedésekben is, utóbbinak kéz a kézben kellene haladnia az oltással.

Harmadik oltás: kinek ajánlják?

Jakab Ferenc a kérdésre azt válaszolta: mindenkinek.

Az ismétlő oltások elengedhetetlenek, senki ne dőljön hátra, mert megkapta a második oltását, mert néhány hónap után drasztikusan csökkenni kezd az antitestek száma. A sejtes immunitás persze ott van, de egy olyan variáns, mint a delta, könnyebben kötődik az emberi sejtekhez és hamarabb tud bajt okozni a tüdőben.

Mire felébred a celluláris immunválasz, addigra már kárt okozott a tüdőben a vírus.

Más kérdés, hogy békeidőben mi lesz: kell-e ismétlő, milyen gyakran. De addig, amíg a vírus itt cirkulál, szükség van ismétlő oltásra, az immunrendszer ébren tartására – fogalmazott.

Szekanecz Zoltán annyiban egészíti ki a fentieket, hogy szerinte a nagyobb közösségben többször megfordulóknak, a krónikus betegségben szenvedőknek és az immunbetegeknek fontos nagyon a harmadik oltás felvétele, de aki tudja, vegye fel az oltást – tette ő is hozzá.

A probléma szerinte azoknál a vakcináknál van, ahol nem tudtak sejtes immunitást kimutatni, ilyen a kínai vakcina. Elmondta, hogy a vakcinák keverése erősebb védelmet adhat, de több a mellékhatás, mintha ugyanazt a vakcinát kapná, amit eredetileg is.

Zacher Gábor is egyetért Jakab Ferenccel, általánosságban ő úgy gondolja, hogy az mRNS-alapú vakcina minden esetben jó harmadik oltásnak.

Jakab hozzátette, hogy sok olyan kérdést kap, hogy minek oltson valaki, ha több ezres antitestszáma van? Erre mondja azt, hogy túl magas antitestszint nincs, nyugodtan rá lehet oltani.

Egy aranyszabály: vektoros vakcina után vektoros vakcinát nem adunk (vektoros vakcina az AstraZeneca, a Szputnyik, a Janssen – a szerk.)

Eltelt egy év az oltások kifejlesztése óta – látni azóta bármilyen hosszú távú szövődményt, negatív hatást?

Jakab Ferenc szerint különbséget kell tenni oltási reakció és mellékhatás között, előbbit egy jó alvás rendbe teszi, de hosszú távú mellékhatásról még senki nem tud nyilatkozni. Véleménye szerint azonban nincs ilyen. Emlékeztet arra, hogy amikor bemegyünk a patikába vérnyomáscsökkentőért, akkor se kérdezi senki, milyen hatása lesz ennek 20 év múlva, akkor most minek akadnak fent ilyesmin az emberek?

Zacher Gábor is egyetért ezzel, szerinte ez egy hiszti, ami az oltóanyagok körül megy, hiszen ugyanúgy beszedünk bármilyen gyógyszert, ami tegnap került ki a piacra, és soha senkinek nem jut eszébe, milyen mellékhatása lesz ennek pár év múlva. Példának hozta ugyanígy a fogamzásgátlókat is.

"Galambbal nem nagyon lehet sakkozni" – mondta ezt az oltásellenesekre.

Hogy vannak a post covidos betegek? Mennyi ideig tart ez a kórkép? Az oltás után elkapott fertőzés után is kialakulhat long Covid?

Zacher Gábor úgy látja, hogy a post covidosok lassan, de kezdenek javulni. Az elsődleges tünetek, mint az alvászavar, rémálom, jól kezelhetőnek bizonyult. Azt vették észre, hogy a memóriazavaroknál nem láttak változást, a szag és ízlelés érzékelés közül az ízlelés hamarabb visszajön, a szaglás nehezebben.

Sokszor arról panaszkodnak a betegek, hogy gyorsan ver a szívük, ez feszültségoldókkal, szívritmus-szabályozó gyógyszerekkel kezelhető.

A tüdő károsulásával viszont nem nagyon tudnak sajnos mit kezdeni, ezek a betegek sok esetben átmennek krónikus állapotba. Főként azoknál alakul ez ki, akiket sokáig tartottak lélegeztetőn.

A második oltás utáni post covidról nem nagyon van tapasztalat – tette hozzá.

Jakab kitért az antitest alapú terápiás szerekre, amelyek lokálisan, az orrnyálkahártyán szétterülve védik a sejteket a vírustól. Ilyen fejlesztést itthon is végeznek Pécsett, de ezt nem vakcinának hívná, inkább egy megelőzési szernek.

Ajánlják-e a gyermekek oltását?

Jakab Ferenc szerint kényes téma, így csak a szubjektív véleményét osztja meg. Szerinte igen, fontos a gyermekek beoltása is, de nagyon fontos itt is az előzetes tesztelés és annak kiötlése, hogy gyermekeknek milyen dózist adnak be a vakcinákból. Sajnos azt látni, hogy a delta variáns elég rendesen megtépázza a gyerekeket a nemzetközi szakirodalom szerint, és sajnos ez itthon is ugyanúgy várható - mondta. Szerinte az 5-10 éves korosztály oltása fontos lehet.

Zacher Gábor megemlítette, hogy az elmúlt napokban sajnos fél éves gyereket küldtek fel a Heim Pálba, de 10 éves életkor alatt 3-4 gyereket is kezeltek már sürgősségin, ami egy ilyen kis városban (Hatvan), ahol ő dolgozik, nagy számnak számít.

Jakab Ferenc azzal zárta a beszélgetést, hogy a társadalom a kölcsönös bizalomra épül.

"A kutatók azért dolgoznak szerte a világban, hogy embereket gyógyítsanak és életeket mentsenek. Könyörgöm, higgyünk már nekik" – zárta mondandójával a beszélgetést.

 Forrás: https://www.facebook.com/kovidok/posts/279933377338130