"Esti beszélgetések sváb gyökereinkről"című előadás-sorozat 5. előadása

Az „Esti beszélgetések sváb gyökereinkről” című előadás-sorozat 5. foglalkozásán vehettek részt az érdeklődők Békésen a Német Házban.

2025. november 5-én Mucsi András történész, helytörténet kutató, több helytörténeti és vallás történeti könyv írója, szerkesztője volt a vendég. A hallgatóság eddigi ismereteit a svábságról megerősítette, rendszerezte, bővítette.

Előadásának gondolatkörét : „Békés vármegyei németek betelepülése” témában saját kutatási ismereteivel kibővítve térképekkel illusztrálta.

Gondolataihoz a motivációt a békési Német Házban történt korábbi látogatása adta. Érdeklődésének középpontjába kerültek a német csoport tagjainak felvetései, ahogyan saját családjaiknak gyökereit keresik, hogy megismerhessék őseik múltbéli életét. A hallgatóság figyelmét ráirányította a következő idézetre: „ A fának, ha nincs gyökere, akkor elpusztul”-ezzel motiválva a békési német közösség tagjait arra, hogy tudjanak meg minél többet őseik életéről.

Elismeréssel szólt az épület gondozásáról, felújításáért tett erőfeszítésekről ,a példás közösségépítésről, a hagyományok nyilvánossá tételéről.

Előadásában történészi és kutatási ismereteit osztotta meg a jelenlévőkkel. Beszélt a viharos évszázadokról, a törökdúlás utáni elnéptelenedésről. III. Károly és II. József felismeréséről, hogy az elhagyott földekre dolgos, szakértelemmel rendelkező telepesek behozatalára van szükség. Ekkor kezdődött és több hullámban történt a különböző népcsoportok betelepítése, így Frank földről az ott élő német lakosságból a jobb megélhetést kereső családoké is.

A dolgos, különböző szaktudással rendelkező emberek itt új hazára találtak, mivel a német szigorú örökösödési jog is elősegítette az elvándorlásukat.

Békés vármegye ebben az időben még mocsaras, lápos terület volt nagy pusztaságokkal, elmaradott földművelési technikákkal. Harruckern hadi érdemei miatt a török háborúk befejezése után jelentős birtokokat kapott a mai Békés vármegye területén. Mivel alig volt munkáskéz, így különböző származású és vallású népcsoportokat telepített be, akik sok kedvezményt kaptak. Ekkor érkeztek a német telepesek is . Néhány város (Gyula, Elek, Mezőberény)különböző városrészeit még ma is a betelepültek vallása vagy népcsoportjuk szerint tartják számon.

Az itt letelepedetteket is pusztította a sok járvány. Meg is örökítették ezt a mondást: „ Az első a halál, második a nélkülözés, a harmadik a kenyér”-utalva ezzel a generációk küzdelmeire.

Beszélt a helytörténetbe is beépülő, ezt az időszakot idéző városrészek neveiről PL.:Ibrány, Hatház

A magyarországi németek a mai Magyarország második legnagyobb nemzetisége. Az egész Kárpát-medencében elterjedt a „sváb” általánosító megnevezésük, noha nem valamennyiük tartozik a dunai svábok közé. A magyarországi németek nagy része közép és délnémet területről került hazánkba. Nyelvjárásaik ún. keverék nyelvjárások, mostani formájukat már magyar földön nyerték el. Az első telepesek nagyobb része Svábföldről-Schwanbenből, Württembergből-érkezett, Ulmon át, hosszú dunai hajózás után hazánkba. A jelenlegi népszámlálási adatok már nem tükrözik a nyelvhasználat gyakoriságát, a nemzetiségi csoportokhoz való tartozás felvállalását.

Az előadó megemlítette, hogy diákkorában a mezőberényi sváb nyelvjárást tanulmányozta, segítette ebben Köhler Julika néni, akinek nagyon hálás. Mucsi András sok érdekes sváb szót felidézett összehasonlítva az általunk tanult irodalmi német szavakkal.

Az előadást követően sok kérdést tettek fel a hallgatóság soraiból a témával kapcsolatban.