A nemzetközi emléknap alkalmából megrendezett eseményen több zsidó származású roma ember is részt vett. Akadtak olyanok, akiknek személyes élményei is voltak az elhurcoltatás borzalmairól.
-A történelem háborúi között talán a II. világháború volt a legborzasztóbb, az eseményről rengeteg hang-, és képanyag is fennmaradt. A zsidóság tragédiája mellett a roma holokauszt volt a második legnagyobb, amit pusztán a bőrszínünk, hovatartozásunk miatt szenvedtek el a felmenőink. A nyilasokból álló suhancok, sokszor önkényesen gyilkolták a zsidók mellett, a cigányokat is. A megkínzott, meggyalázott emberek a mi vérünk voltak, többet, ilyet nem engedhetünk – fogalmazott emlékbeszédében, Szabó Gábor, a Békés Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.
A holokauszt történelmi hátterének összefüggéseire, Mucsi András a Békés Megyei Önkormányzat Társadalmi Kapcsolatok Bizottságának vezetője, világított rá előadásában.
- A holokauszt egyrészt egy történelmi eseménysor, másrészt egy élő valóság, mert mind a mai napig élnek köztünk olyanok, akik érintettek családi okokból. A végső megoldás megfogalmazása után a zsidóságnak, mint fajnak a megsemmisítése következett, de folytatták a sort a romák és egyéb társadalmi csoportok kiirtásával. Később számtalan tábort, és bizonyítékot megsemmisítettek, ami jó alapot adott a holokauszt tagadására. A cigányság ebben az időben egy sajátos szegény réteget képviselt a társadalmon belül, Békésben nagyon nyomorúságos körülmények között éltek, és ezért sokakat irritáltak. Mivel egy lenézett népcsoport volt, ezért is kezdték el pusztítani a zsidókkal együtt, annak ellenére, hogy a magyar lakosság legnagyobb része békességben élt velük. Ma sem szabad engednünk azt, hogy bármilyen politikai erő ellenségképet kreáljon bárkiből is a származása alapján – hangzott el a történelmi előadásban.
A megemlékezésen többen voltak, akiknek közvetlen hozzátartozóit hurcolták el, ők mind a mai napig nehezen tudnak beszélni a gyerekkori emlékek borzalmairól.
Írta: Kocsány Roland
