Gulyás György (Köröstarcsa, 1916. – Debrecen, 1993.) karnagy, pedagógus azzal a céllal kívánt énekiskolát alapítani, hogy a zeneileg tehetséges, főleg vidéki gyerekek ne maradjanak zenei képzés nélkül. Gulyás György felkutatta a zeneileg tehetséges, tanulni vágyó gyerekeket és az énekiskola keretében kívánta biztosítani számukra a zenei képzés és tanulás lehetőségét, mindemelett a kollégiumi lakhatást is. Korát megelőzve tehetséggondozást valósított meg, ahol a tanulóknak nem kellett tandíjat fizetni az oktatásért, az országban elsőként olyan többszintű és kollégiumi rendszerű oktatási intézmény létrehozásával, amely a zenei tananyag köré építette az általános oktatást, mindezt a Kodály-féle koncepcióra építve.
A tanulókat nem kellett keresni, jöttek maguktól, azonban iskolát kellett alapítani, tanári gárdát létrehozni, kellett egy hely, ahol Gulyás György megvalósíthatta eszméjét, ahol a zenei tehetség kibontakozhatott. Az énekiskola helye a tarhosi Wenckheim család kastélya lett. Tarhos 1954-ig tartozott Békéshez, azután önálló tanácsú község lett, innen ered a békés-tarhosi elnevezés. A Wenckheim kastély és uradalmi épületei üresen maradtak, miután a Wenckheim család 1944-ben külföldre menekült a II. világháború miatt, ekkor az épületeket államosították és Békés község tulajdonába került. Békés az ingatlan használatát átengedte a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumnak a zenei képzés biztosítására. A Békés-tarhosi Zenei Napoknak helyt adó Zenepavilon 1953-ban épült meg, melyet Kodály Zoltán avatott fel.
Az énekiskola létesítését a Keresztúry Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezte, a hivatalos avató ünnepségre 1947. február 5-én kerülhetett sor, első és egyetlen igazgatója, 1954-es megszűnéséig Gulyás György. Az első tanév 1947. szeptember 1-jén kezdődött, a 1947/48-as tanévben 149 fő tanuló jelentkezett. Kodály Zoltán zenei programja, pedagógiai koncepciója, az énekes alapon történő zenei nevelés itt valósult meg először a gyakorlatban. Kodály több alkalommal személyesen járt az énekiskolában, 1950-ben személyesen a következőt írta az énekiskola emlékkönyvébe: „Tarhos nagy jövő előtt áll!”
Az énekiskola 1954. augusztus 28-án keltezett, a Népművelési Minisztérium által kiadmányozott okirat alapján szűnt meg. Az énekiskola által használt épületben gyógypedagógiai nevelőintézetet hoztak létre.
Az énekiskola eszméje, szellemisége alapozta meg a későbbi nemzetközileg is elismert Békés-tarhosi Zenei Napokat. A Békés-Tarhosi Zenei Napok megrendezésére 1976-ban került sor először - Gulyás György javaslatára, aki haláláig művészeti vezetője volt a rendezvénynek. Rövid nevén a BÉTAZEN azóta Békés város és Tarhos község meghatározó, nemzetközileg is elismert kulturális rendezvényévé nőtte ki magát. Lehetőség szerint, azóta minden évben megrendezésre kerül e rendezvény, amely elsősorban hangversenyekből, kiállításokból áll. Később kiegészült továbbképző tanfolyamokkal (pl. Szép magyar beszéd tanfolyam), mesterkurzusokkal, zenei táborokkal, ének- zenepedagógusok konferenciájával. Külföldi és magyar művészek, egykori tanítványok, pedagógusok lépnek fel ilyenkor, a BÉTAZEN örökségének folytatói ők, a rendezvények állandó szereplői.
Gulyás György álma a Békés-Tarhosi Állami Ének- és Zeneiskola az egykori tanítványok és pedagógusok, valamint a Békés-tarhosi Zenebarátok Körének köszönhetően reneszánszát éli, a békés-tarhosi zenei szellemiség továbbél.
Az énekiskola emlékezete:
- 1976. az első Békés-tarhosi Zenei Napok megrendezése
- 1982. Kodály Zoltán mellszobrának avatása az Erzsébet ligetben, születésének 100. évfordulójára, Marton László szobrászművész alkotása
- 1990. Békés-tarhosi Zenebarátok Köre létrehozása
- 1996. Gulyás György emléktábla avatása a Zeneiskola épületén
- 1998. Alapítvány a megújuló Tarhosért létrehozása
- 2007. a Békés-tarhosi Énekiskola Magyar Örökség Díjban részesült
- 2013. a GEMMA cégcsoport megvásárolta a tarhosi birtokot, Matyi István cégvezető célja a kultúra terjesztése, a vidéki tehetséggondozás és a Békés-tarhosi eszme továbbélésének biztosítása
- 2016. Békés-tarhosi Énekiskola a Nemzeti Értéktár része lett
- 2016. Gulyás György mellszobrának avatása, Boros Péter szobrászművész alkotása
Írta: dr Fábián Judit helytörténet kutató
