A folyószabályozást indokolták többek között a gyakorta jelentkező árvizek és belvizek megszüntetése, illetve a belföldi vizek hajózhatóvá tétele is megfogalmazódott. A folyószabályozás előtti Körösök gerincén lévő zugok, erek, fokok átalakultak, azonban néhányuk nevét a mai napig őrizzük:
Fekete-Körös: a Fekete-Körös békési szakaszát kiszárították, egykori medre ma is jól nyomon követhető, a Szabó Dezső utca házainak kertje egykor a Fekete-Körösig leért. Egykori Rákóczi utcai hídját 2010-ben fedeztük fel ismét a Rákóczi utat érintő járda- és kerékpárút-felújítása közben, nevét a Fekete-Körös sor ma is őrzi (1. kép).
Fehér-Körös: a jelenlegi Élővíz-csatorna, amely átszeli a várost (2. kép). A város első polgári sportklubja a Békési Torna Egylet (BTE) székhelye a Fehér-Körös partján megépített pavilon lett (jelenleg Bagoly). A klubtagok nyári időszakban a Fehér–Körösön csónakáztak, télen korcsolyáztak. (3. kép)
- Vicza-ér: a Fehér-Körösbe folyt a Vicza ér a Szent Pál temető mellett, nevét őrzi a Vica sor. Medre a mai Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola, Csokonai utca, Lenkey utca, Cseresznye utca vonalán a Malomasszonykert irányába megtalálható. A hagyomány szerint sok hal „vickándozott” benne.
- Toka-foka: a Malomasszonykert felől folyt a Fehér-Körösbe.
- Marschall-sétány: az Élővíz-csatorna melletti sétányt, valamint a meder tisztítását ínségmunkával építették ki. Marschall Ferenc Békés főszolgabírójáról kapta a nevét. A Körösök szabályozását, medertisztítását kézi erővel kubikosok végezték.
- Dánfok: egykor önálló falu volt a Fehér-Körös nyugati partján az azonos nevű Dán ér mellett. 1988. június 3-án átadásra került a dánfoki szivornya, amely a dán(foki) éren keresztül az Élővíz-csatorna vizét frissíti. A szivornya teremti meg az összeköttetést a Kettős-Körös és az Élővíz-csatorna között.
A Fehér-Körös és a Fekete-Körös békési szakaszai a Szánthó Albert és Fábián utca találkozásánál egyesültek hajdan, egyesült Körösnek is nevezték. A szabályozás óta e két Körös Szana-zugnál egyesül. Hajdani egyesülésük idejében a következő zugok voltak ismertek:
- Maloméri-zug: ma Libazug néven ismert, a Fekete és Fehér Körös egyesülését követő Körös kanyarulatában található, majdnem teljesen körbezárt terület. Békés képviselő-testülete 1903-ban döntött arról, hogy a Maloméri zugot a Békési Gazdasági Ismétlő Iskola részére biztosítja, amelynek első igazgatója Farkas Gyula volt. A Maloméri kanyarulatba futottak bele a Lapos, Hőzső és Libazug utcák, a vizenyős terület rendezése az iskola helyének eldöntését követően kezdődött meg.
- Décseri kert vagy Décseri-zug: a Maloméri zugot követő következő Körös kanyarulatban található. Neve továbbél a Décseri utcában, mind a kert, mind az utca a Décs érről kapta nevét.
- Kastély-zug vagy Gőzös-zug: az egyesült Körös következő kanyarulatában található. A Kastély-zugi kanyarulatot a folyószabályozás idejében átvágták, ezt követően alakították ki a Kastély-zugi újosztást házhelyekkel. A zug az uradalmi gőzmalomról kapta a gőzös jelzőt, amely 1857-ben Békés első gőzmalma volt. Feltehetően a Maróthyak kastélyáról kapta a nevét, de nem bizonyított.
- Szécsény-zug: az egyesült Körös, Kastély-zugot követő kanyarulatában található, ma a Szécsénykert őrzi nevét. Az itt élő Szécsény családról kapta nevét, akiknek szőlőskertjük volt ezen a részen.
- Koldus-zug: ma Krisztina-zug néven ismert, egykor a Wenckheim család birtoka volt, gróf Wenckheim József feleségéről Scherz Krisztináról kapta nevét.
- Csíkos ér: nevét a mai Csíkos utca őrzi, az ér medre a Baky utcai óvoda, és a Kossuth utca 7. sz. alatti társasház határolta területen ma is kivehető, a Csíkos utca irányába haladt. Az utca a mederben lévő csík halakról kapta a nevét.
Kettős-Körös: az országos szintű szabályozást megelőzően a települések önállóan próbáltak az ár-és belvizek ellen védekezni csatornaásással, töltésépítéssel saját lehetőségeikhez mérten. Békésen így épült ki 1888-ban a körgát, amely a települést körbeölelte. A Körösök szabályozásának tervét Bodoky Károly dolgozta ki 1855-ben. A szabályozás munkálatai két szakaszban, mintegy négy évtizedig tartottak (1855-1895) (4. kép).
1852-ben létrehozták a Hosszúfoki Ármentesítő Társulatot, a Fekete- és Sebes-Körös, a Kettős-Körös közti terület kármentesítése volt a feladata. A Hosszúfoki Ármentesítő Társulat palotája 1904-ben épült fel Békés székhellyel a Rákóczi úton (5. kép). 1898-ban a felépült a hosszúfoki szivattyú-telep.
A századfordulóig a Fehér-Körösön 60, a Kettős- és Hármas-Körösön 54, összesen pedig 216 átmetszést végeztek és a töltéseket is jelentősen erősítették, a kitermelt földet a töltést erősítéséhez használták fel. A Kettős-Körös végleges arculata az 1879-es folyammérnöki terv alapján alakult ki. A Kettős-Körös „új” hídja 1985-ben került átadásra.
- Vargahossza csatorna: a Kettős-Körös holtág jellegű csatornája, mely teljes hosszában a Fekete-Körös régi medrében folyik. Szana-zugtól kanyarog Dánfokig, a békési duzzasztónál éri el a Kettős-Köröst. 1900-ban felépült a vargahosszai szivattyútelep (6. kép).
- Duzzasztó: a duzzasztóművet a Kettős-Körös 26,31 fkm szelvényében helyezték el, a régi és az új Vargahosszai szivattyútelep között, 1969-ben avatta fel Fehér Lajos miniszterelnök-helyettes.
- Kikötő: Békésen a Kettős-Körösön megépült a Békési kikötő és hajófordító 1940-43 között. A kikötőben gabonatárház, a kikötőhöz új út és keskeny nyomtávú vasúti összeköttetés épült.
- Gabonatárház, Nostra: a vasbeton vázas tárház 1942-ben épült meg, a második torony megépítése a második világháború miatt nem valósult meg. Az 1920-ban alapított Nostra Általános Közraktár és Kereskedelmi Rt.-hez tartozott kezdetben. A létesítmény gépesített volt, személyzete csak néhány főből állt.
