A tankerületi központok és a szakképzési centrumok tájékoztatója mellett a képviselők döntöttek a vármegye név használatáról, valamint meghallgatták a megyei értéktár bizottság tavalyi beszámolóját. Mindezek mellett Zalai Mihály elnök egy a Békés megyei kórházakat érintő többmilliárdos egészségügyi pályázatról is tájékoztatta a képviselőket.
A közgyűlés egyik kiemelt témája a megyei tankerületi központok és szakképzési centrumok elmúlt évi tevékenysége volt. Zalai Mihály a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke a szakképzéssel kapcsolatban kiemelte: annak rendszere nagyon rugalmasan reagált a gazdaság változásaira, egyben a társadalmi elvárásokra is, hiszen a szakképzés rendszere átalakult, és a szakmák száma is jelentősen csökkent: több százról kétszáz alattira.
– Azt tapasztaljuk, hogy egyre nagyobb az ázsiója a szakmáknak, és ezt megerősítették az intézmények vezetői is, egyre többen tanulnak a szakiskolákban, egyre növekszik a képzések iránt az érdeklődés. Az azért is fontos, mert a gazdasági fejlődés gátja lehet a szakemberhiány, ezt tapasztaljuk, és erről számolnak be a munkáltatók is – részletezte.
Kiemelte, hogy az elmúlt időszakban Békés megyében 6,6 milliárd forint értékű infrastruktúra-fejlesztés történt az iskolákban. Több intézmény is megújult az elmúlt két-három esztendőben állami- és uniós forrásból.
– A jelenlegi helyzetről is egyeztettünk, hiszen most is sztrájk zajlik. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a megyei önkormányzat támogatja a pedagógusok jogos követeléseit, egyben arra kértük ellenzéki képviselőtársakat, vessék be az erejüket, és próbáljanak meg hatni saját pártársaikra, az ellenzéki európai parlamenti képviselőkre. Ne akadályozzák azt a folyamatot, hogy az oktatásra, és a tanári bérek emelésére források érkezzenek Magyarországra. Jogos és nagyon fontos, hogy a tanári munka megfelelő anyagi megbecsültségnek örvendjen, viszont ebben a helyzetben a legfőbb forrása ennek az európai uniós összegek lehetnek – hangsúlyozta Zalai Mihály.
Mivel január elsejétől az Alaptörvény szerint a megyét vármegyének nevezik, ezért a megyei önkormányzatnak is döntenie kellett a saját elnevezéséről. A szakemberek ajánlása alapján visszatérnek a több évszázada használt elnevezéshez, ennek megfelelően „Békés Vármegye Önkormányzata” lesz jövő évtől az elnevezés.
– A vármegye, a nemesi vármegye a demokrácia egyfajta kifejeződése volt a középkorban, hiszen az ott élők maguk döntöttek a saját ügyeikről. Ennek a kiterjesztése, a fejlődése szakadt meg 1950-ben. Ezután évtizedeken keresztül megye név alatt zajlott egy teljesen más rendszer kialakítása, működtetése. A vármegye elnevezés egy erőteljes gesztus, szimbólum annak kifejezésére, hogy az elmúlt 70 évet magunk mögött hagyva visszatérünk a több mint ezer évvel ezelőtt megszületett kifejezéshez – mondta el Zalai Mihály.
Az átnevezés költségeiről szólva úgy fogalmazott, január elejéig egyedül a bélyegzőket kell megváltoztatni, minden egyebet pedig csak akkor szükséges, amikor egyébként is eljött a csere ideje. Így semmilyen előrehozott kiadást nem jelenten majd az önkormányzat számára a névcsere.
Az ülésen a megyei értéktár bizottság is beszámolt az elmúlt évi munkavégzésről. Elhangzott: a megyei önkormányzat pályázati forrásból a megyei identitás erősítését célozza meg, ennek vannak már lezárt részei, olyan tevékenységek, amelyek befejeződtek. Például egy, az egész megyére kiterjedő geocaching játékot valósítottak meg, melyben több mint ötezer általános iskolás vett részt, és ismerkedtek meg a megyei értékekkel. Bemutatták a megye településein a Betyárok című musicalt, mely a szarvasi Cervinus Teátrum munkáját dicséri. Ezen felül több száz néhány perces kisfilmet készítettek, amelyek a települési értéktárakban szereplő helyi értékeket mutatják be. A forgatások befejeződtek, a készítők jövő év elején szeretnék ezeket az alkotásokat bemutatni, és átadni a településeknek.
– A települések számára készítettük, és szeretnénk ha használnák. Ezek a néhány perces filmek akár a közösségi felületeken is könnyen megoszthatók, és befogadhatók. Egyébként arról számoltak be a készítők, hogy fantasztikus kincseket tudtak megörökíteni az utókor számára, tehát számtalan olyan értékkel rendelkezünk, amelyekről talán a rohanó hétköznapokban nem is veszünk tudomást. Ezek a filmek talán ráébresztenek bennünket arra, hogy mennyire jó helyen is lakunk itt Békés megyében – részletezte az elnök.
Végezetül Zalai Mihály arról az egészségügyi pályázatról is beszélt, amelyet a Békés Megyei Önkormányzat Arad megyével közösen kíván megvalósítani. Ez a projekt közel 4 milliárd forintból a megyei orvosi ügyeleti rendelők felszerelését, valamint a kórházak orvosi eszközökkel való ellátását célozza.
– Az irányító hatóság, amely most Romániában székel, a pályázat értékelését még nem végezte el, gyakorlatilag 15 hónapja semmilyen értékelhető véleményt, lépést nem tapasztaltunk részükről. Folyamatosan, az összes létező csatornán sürgetjük az ügy lezárását. Ami azért is egyre sürgetőbb, mert jövő év december 31-ig be kell fejezni ezt a pályázatot, ha ez így maradna, ahogy jelenleg van, akkor azt jelentené, hogy sem Arad megye, sem pedig Békés megye, és így az itteni kórházak sem tudják felhasználni ezt az összeget. Mindkét ország elveszíti a támogatást, és vissza kell küldeni Brüsszelbe a megítélt összeget. Ezt nagyon szeretnénk elkerülni; az elmúlt hetekben többször tárgyaltam az Arad megyei tanács elnökével is, és ő is megerősítette, hogy a Békés Megyei Önkormányzathoz hasonlóan Arad megye is elkötelezett abban, hogy ezt a pályázatot megvalósítsuk. Itt tartunk most, erről tájékoztattam a képviselő testületet – számolt be a pályázattal kapcsolatos helyzetről Zalai Mihály.
