Közben elindult a TOP Plusz, ebben 2027-ig csaknem 95 milliárd forint jut a Békés vármegyei beruházásokra. A várakozások szerint ahogy korábban, úgy most is sikerülhet túlteljesíteni a tervet, és még ettől is több forrást kaphat a vármegye.
– A TOP-ban 541 pályázat részesült támogatói döntésben, és az elnyert támogatások összege 88 milliárd forint volt, ami jelentős mértékben meghaladta az eredeti 58 milliárd forintos keretet. Emellett további 6,5 milliárd forint érkezett költségnövekedés címén, amit az építőipari áremelkedések indokoltak – részletezte Békés Vármegye Önkormányzatának elnöke.
Zalai Mihály hozzátette: a TOP alapvetően gazdaságfejlesztési célokat szolgált, és a települési önkormányzatok mellett intézményfenntartó civil szervezetek, egyházak és nemzetiségi önkormányzatok is adhattak be pályázatokat. A program eredményekén 21 ipari park és 6 inkubátorház épült, valamint 42 piac- és 24 turisztikai attrakciófejlesztés is megvalósult. – Azok a megyei és járási paktumok, amelyek lehetővé tették a rászorulók képzését és bértámogatását, szintén értelmezhetők így, ezekben a programokban több mint 5500 ember vett részt – jegyezte meg az elnök. A TOP program másik része a települési infrastruktúrák és a szolgáltatások fejlesztését támogatta. Ennek során 87 óvoda és bölcsőde, 56 csapadékvíz-elvezető rendszer és 36 egészségügyi és 33 szociális intézmény fejlesztése, valamint 129 épület-energetikai korszerűsítés valósult meg a településekkel együttműködve. Zalai Mihály a kerékpárút- és útfejlesztéseket is kiemelte: eddig 60 kilométernyi bicikliút épült, és várhatóan idén további hasonló beruházásokra is sor kerül.
– A vármegye önkormányzata nemcsak a projektek előkészítésében és koordinációjában játszott szerepet, hanem a pályázatok közel 40 százalékát menedzselte is, ami azt jelenti, hogy az utolsó pillanatig végigkísérte a beruházások alakulását – hangsúlyozta az elnök, aki kitért a vármegye önkormányzata által megvalósított “Hagyomány, érték, közösség” nevű pályázatra. A projekt részeként többek közt kézműves vásárokat, koncerteket, betyárhagyományokat felelevenítő műsorokat, szabadulószobát és geocachinget ötvöző játékot, valamint népművészeti és gasztronómiai táborokat szerveztek.
– A Viharsarki termék brand logója is megszületett, amelynek használatára csak kiváló kézművesek és élelmiszer-kistermelők jogosultak. A pályázat részeként közel 800 kisfilm készült, amelyek bemutatják a települési értékeket, de településeket és a vármegyét bemutató filmek is készültek. A levéltárban dolgozó szakemberek pedig jelenleg is kutatómunkát végeznek, hogy összegyűjtsék a vármegyei települések első írásos említéseit, ezekből egyfajta emléket, bemutatót készítve az érintetteknek – részletezte Zalai Mihály.
A TOP program folytatása a TOP Plusz, amelyben már a felhívások is megjelentek, sőt támogatói döntések is születtek.
– Tavaly a magyar állam előfinanszírozta az európai uniós forrásokat, és támogatói döntést eddig 201 pályázat esetében, összesen 43 milliárd forint értékben hoztak. A TOP Plusz kerete túllépi az előző ciklusét, várhatóan közel 95 milliárd forint lesz. Az új programban újabb lehetőségek nyíltak, például belterületi utak fejlesztése, aktív turisztikai fejlesztések, iskolai felújítások. Illetve lesz mód olyan energetikai beruházásokra, amelyekre gyógyfürdők is pályázhatnak – árulta el Zalai Mihály, aki kiemelte: a települések és a vármegye önkormányzata között élő és hatékony a munkakapcsolat, ami hozzájárul a sikeres pályázatokhoz és a források hatékony felhasználásához.
Az elnök kitért arra is, hogy az elmúlt évben több egyeztetés zajlott az Arad és Nagyvárad közötti autópálya-építésről, annak becsatlakoztatásáról az M44-es autóútba.
– A magyar oldalon mindenki nagy lehetőségként tekint erre, hiszen ez lenne a negyedik olyan határátkelési pont, ahol gyorsforgalmi úthálózat kapcsolja össze a két országot. Ezek az útfejlesztések nagy lökést adhatnak a térség gazdaságának, ugyanúgy, ahogy a Nagyvárad–Fiume vasútvonal a 19. században, mely óriási hatással volt a térségre, annak fejlődésére, mindaddig amíg Trianon után a régiót elzárták azoktól a nagyvárosoktól, amelyek a központokat jelentették. Az útfejlesztés másik fontos része az M44-es Kecskemét felé történő építése, amely hamarosan teljesen elkészül. Ha ez megvalósul, akkor végig gyorsforgalmin lehet majd közlekedni Békéscsaba és Budapest között – részletezte az elnök.
Zalai Mihály az önkormányzat nevének megváltoztatásáról is beszélt, és mint elmondta az Alaptörvény alapján már tavaly döntött a közgyűlés a nevek módosításáról. A hivatal neve ez évtől Békés Vármegyei Önkormányzati Hivatal, míg az önkormányzaté Békés Vármegye Önkormányzata.
– A megyéket már jóval korábban vissza kellett volna nevezni vármegyékre, még a rendszerváltozás idején, amikor a tanácselnökökből újra polgármesterek lettek. Hiszen 1950-ig a megyéket vármegyéknek hívták, a főispáni, alispáni titulusok is eddig működtek, csak ezeket a kommunista diktatúra kiépítésekor eltörölték. A vármegye a középkorban is a demokrácia és az önrendelkezés szimbóluma volt, az, hogy most visszatértünk az eredeti elnevezéshez a történelmi folytonosságot erősíti – árulta el Zalai Mihály.
