A kérdésre rögtön választ is tudok adni: Hatház. Azért vetettem fel ezt a dolgot, mivel a legutóbbi térképészeti-várostörténeti kutatásunk során egy olyan térképre bukkantam a munkatársammal, amelyen a Hadház elnevezés szerepel. Talán nem is véletlenül. Dr. Seres István helytörténet kutató barátom szerint elképzelhető, hogy a XVIII. században a hajdúk vidékéről is tértek haza vagy költöztek ide újonnan családok, így a Hajdúhadház településnév megjelelése a békési térképen nem is véletlen, akárcsak Ibrány városrész neve. Somlyai Gábor uram könyve a XIX. század végéről a történetírás és az annekdoták, helyi legendák sajátos, de annál hasznosabb gyűjteménye. Ebben az alig iskolázott, de annál bölcsebb békési bácsi azt mondja, hogy az 1738-as pestis – amely Békést is megtizedelte – olyan pusztítást végzett a városrészben is, hogy csak hat házban maradtak életben a lakosok. Innen a név szerinte.
Hatház a IV. kerület Békésen, a XVIII. században létesült. Ibránytól a Csíkos-patak választotta el, amely a mai Ady utca helyén folyt, ott az Ipartestület háta mögött északi irányba fordult, és a mai Mezey-Csíkos utca között kanyargott. Innen a Kert utca déli oldalát követte, majd a mai Gagarin utca nyomvonalán haladt a kertek fele. Árka ma is megvan. Olyan mély volt, hogy a békési vasútnak hidat emeltek rá, ez a Penny parkolója alatt van eltemetve.
Érdekességként megjegyzem, hogy a XIX. század végén még a Mezey utca neve Hatházi utca volt, ez volt a városrész magja. Egy dombon vagy magaslaton létesült tehát Hatház, az első két utcája a XVIII. század elején a mai Mezey és Posta utca volt. Innen nyugatra még négy utca létesült 1804-ig: a mai Damjanich, Bethlen, Hidvégi és Tóth utca. A városrész temetője az Epreskertben volt, erről már írtam. A XIX. század elején a városrészt tovább terjeszkedett, a század végére már megvolt a mai Kecskeméti és Lengyel Lajos, Magyar, Kert, Szélmalom utca, a Babilon sor, és a Lengyel Lajos utcától északra levő kisutcák, valamint a Legelő sor, amely nyugatról határolta a várost. Ezért használom én az Ó-Hatház kifejezést, amely ugyan nincs benne a szakirodalomban, de történészi szabadságommal élve az „eredeti”, XVIII. századi területet én így nevezem, szemben a XIX. és XX. században beépült „Új-Hatházzal”. Minden esetre köszönöm az ezzel kapcsolatos visszajelzést, bár az érintettnek már többször elmagyaráztam ezt. Jelenleg a városrész a Vásárszéltől a Pusztaszeri utcáig ér. Érdekességként jegyzem meg, hogy a városrész északnyugati részén létesült „Páris”, ahogy a térképeken szerepel, a helyi cigánytelep, amelynek neve önirónia lehetett (utalva a nyomorúságos valóság és a francia főváros közötti kontrasztra).
Sorozatom következő részeiben az ibrányi és a hatházi utcák nevéről írok majd. Szeretettel ajánlom mindenkinek, hogy szabad idejükben kerékpározzanak végig városrészünk kanyargós, hangulatos utcáin. Jó pihenést kívánok!
