A várostörténeti sorozat következő részében a Bocskai és a Bérenc utca bemutatása következik.

A Bocskai utcának sem a mostani volt az eredeti neve. Korábban Ibrányi, majd Hosszú utcának nevezték. Ez a két név természetesen nem vétetlen: a mai Kossuth utcától a kertekig húzódó, másfél kilométeres utca volt Ibrány főutcája. Vele párhuzamosan futott a Köröshát utca (Jantyik-Kispince). A nagyon hosszú szakaszt kettévágták: az első része a mai Csíkos utca, a másik része pedig a Hosszú utca nevet kapta. Az arra sétálók még jó néhány ingatlanon láthatják a régi táblát, annak ellenére, hogy 1946-ban az erdélyi fejedelem nevét kapta a közterület. A páros számot viselő utcasor portái már a Nagykertre nyúltak le. Egy 1884-es térkép szerint már ekkoriban járdával látták el az utcát, ami a XIX. században még nem volt általános.

Egy érdekességre is felhívom a kedves olvasók figyelmét. A Kert-Bocskai-Bérenc utca határolta háromszög egy dombot fog közre, amely a szintfeltöltődés miatt ma már kevésbé szembetűnő. Ennek a dombnak a neve Cigány-domb. Ennek történetével a nemrég elhunyt Ferenczi Sándor bácsi is foglalkozott, ő ettől néhány méterre élt az Epresközben. Beszélgetéseink során azt vetette fel, hogy a javító-fémes munkákkal foglalkozó cigányság általában a várak, erődítmények közelében lakott, mivel a katonákat szolgálták ki. A Kastélyzugban levő vár talán magyarázatot ad erre is, hiszen ez a dombtól alig fél km-re fekszik. A Cigány-domb lehet a város cigányság első településterülete. Megjegyzem, hogy a kis Bérenc utca neve eredetileg Tanya utca volt, és a nevét az itt lakó, Bérencz nevezetű kereskedő után kapta.

A Bocskai utca és a Tűzkút utca sarkán egykor Norton-kút állt, amelynek megcsonkított teste ma is megtekinthető, hála Istennek, gondos kezek lefestették. Ezen a helyen volt a XX. század elejéig a tűzkút.

A Bocskai utca közepén, a Kürt utca sarkán sok évtizeden át iskola állt. Az egytantermes épületben harminc éve szűnt meg az oktatás. Akkoriban még olyan sok gyermek volt a városban, hogy az 1. Számú Általános Iskolának több külsős telephelye is volt, a Kádár-korszakban szűnt meg a Hidvégi utcai iskolaépület, majd az 1990-es évek elején a Bocskai és Tóth utcai iskola. Az osztályok ekkor költöztek be a Csíkos utcára. A Bocskai utcai iskolaépület ma vadásztársasági székházként üzemel, szépen fel van újítva és a környezetét is rendben tartják. A ház előtt Kittenberger Kálmán szobrát találjuk.

A Bocskai utca déli szakaszán szép gazdaházak sorakoznak, amelyek nagy részét a tulajdonosok igényesen felújították, rendben tartják. Indokolt a megőrzésük. Az utca elején áll az adventista imaház.