Ebben a cikkben arról olvashatnak, hogy az 1956-os események hogyan jelentek meg Békés városában. A témában 2016-ban a Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum adott ki egy könyvet, amelynek szerzője Vincze Gábor. Ebben a könyvben a nagy terjedelmű kihallgatási és peranyagok alapján rekonstruálhatjuk az akkori eseményeket, de a könyvnek van előtanulmánya is. A békétlen Békés - forradalom és megtorlás Békésen beszerezhető a városi könyvtárban is. A cikk írója Mucsi András, helytörténész.
Kevésbé ismert az 1956-os forradalom és szabadságharc békési vonatkozása, pedig itt is zajlottak az események. A forradalom először Békéscsabát érte el a megyében, ott október 26-án nagyobb, 800-1000 fős tüntetés zajlott az esti órákban.
A tömeg 16 pontos követelést fogadott el, amely Békésre is eljutott. A megye településein október 27-én győzött a forradalom. A megyei pártvezetés felismerte, hogy ha már nem tudják megakadályozni a számukra nem kívánatos fejleményeket, akkor az élére állnak.
Az események kulcsszereplője Békésen Szatmári István volt, aki a Független Kisgazdapártnak volt tagja korábban, valamint B. Szabó István kormányzati szerepvállalása miatt 1944 után ő vette át a párt szervezését Békésen. Szatmári „rögeszméje” az volt, hogy a Kossuth utca 3. szám alatti egykori kisgazda székházat vissza akarta szerezni, amelyben cukrászda és mozi működött.
Október 24-én Szatmári megjelent a tanács végrehajtó bizottságánál, és követelte a székház visszaadását. Arra hivatkozott, hogy újra akarják alapítani a Kisgazdapártot, de a kommunista vezetés ezt „természetesen” elutasította. Ebbe nem nyugodott bele, a megyei vezetéshez fordult – sikertelenül.
Október 24-én eljutott a forradalom híre a városba, és a gimnáziumban már érezhető volt a feszültség, valaki egy nagy Kossuth-címert rajzolt az egyik tablóra. A tanárok igyekeztek nyugalomra inteni mindenkit.
Október 27-én délelőtt Szatmári egy kisebb csoport élén ismét elment a községi tanácsba. Itt már azt követelték, hogy a békéscsabai 16 pont beolvasása mellett távolítsák el a vörös csillagot.
Délutánra a Bérházba a Hazafias Népfront népgyűlést hívott össze azzal a taktikai céllal, hogy a megalakítandó forradalmi bizottságba a „megbízható” kommunista vezetőket válasszák be. K. L. Szabó Gábor, a Népfront elnöke és Búzás Gábor tanácselnök nyugtatni próbálták a tömeget, de Szatmári István kiragadta Búzás kezéből a mikrofont, és a peranyag szerint „uszító beszédet” mondott.
Mondjuk, azt elfelejtették megemlíteni a tárgyalás során, hogy a kommunista vezetők Szatmárinak és társainak köszönhették, hogy nem lincselték meg őket. Több száz ember jött fel a nagyterembe, ahol F. Szőke Gábor beszámolt a budapesti eseményekről.
A forradalmi bizottság elnöke Szatmári István lett, helyettese F. Szőke Gábor, tagjai Domokos Mihály, dr. Durkó Gábor, Elek Gábor, Elek Zoltán, Fehér László, Hőgye Lajos, Kun Endre, Fehér László, Kállai István, Kovács László, Medve János, Soós András, Sitkei Miklós, Szász Gyula, Szűcs Imre, Szűcs Sándor és Ujvári László.
Hamarosan megalakult a nemzetőrség és a fegyverzet-összeszedő bizottság. Sor került kommunista párttagok őrizetbe vételére, de elég zavaros napok voltak ezek. Békéscsabáról katonák érkeztek a letartóztatottak kiszabadítására, majd ugyanezek a katonák más parancsot kaptak. Újra megalakult a Kisgazdapárt helyi szervezete is október 28-án. Ennek vezetői dr. Mikó János ügyvéd, Szatmári István és Z. Bereczky Sándor voltak. Békésen is sztrájk és tanítási szünet volt.
November 3-án vonultak keresztül Békésen a szovjet csapatok, amelyek Békéscsabát foglalták el, majd november 5-én Békésre is megérkeztek „rendet tenni”. A rendőrség épületét átvették, a nemzetőröket hazaküldték. Ahogy országosan is, Békésen sem vette át a hatalmat a Kádár-kormányzat egyik napról a másikra. November 5-én még ülésezett a forradalmi bizottság, de a tanács végrehajtó bizottsága is újjáalakult, ebbe bevonták Szatmárit és Szivák Zsigmond tanárt is. Sajátos kettős hatalom alakult ki.
December 5-én néma tüntetés volt Békésen, amelyen kb. 1500 ember vett részt, többek között a gimnázium tanárai és diákjai. A békés demonstráció keretében a tömeg megkoszorúzta az első világháborús emlékművet, szerencsére nem volt semmilyen atrocitás, véres cselekmény. A források szerint volt egy másik ilyen tüntetés is, de erről nem tudok biztosat.
1957 elején letartóztatták a forradalom vezetőit, érdekes módon Szatmárira csak március 12-én került sor. Kádár börtönébe a megtorlás során 42 békési ember került. Békés megyében kb. hétszáz bírósági ítélet született 1956 kapcsán. Szatmári István, a forradalmi bizottság vezetője másodfokon 1958 márciusában 3 és 6 hónapi börtönbüntetést kapott, Ujvári László nemzetőrparancsnokot pedig két év börtönre ítélték.
Mint pedagógus szeretnék megemlékezni a forradalomban való részvételük miatt elbocsátott tanárokról. Békésen öt tanárt érintett ez: Szivák Zsigmondot, Tyukodi Istvánt, Pleskó Andrást, Zahorán Pált és Tímár Sándort. Ez utóbbi a gimnázium tanára volt, és az MSZMP 1957. június 14-i irata szerint "az ellenforradalom vezetője volt, a diákokat szervezte a decemberi tüntetésre, s november 4- e után illegálisan röglapterjesztéssel foglalkozott, jelenleg letartóztatásban van."
