Az advent biztosan nem bibliai ünnepkör, de az is biztos, hogy biblikus megalapozottságú. A korai keresztyén egyházban nem foglalkoztak azzal, hogy mikor született Jézus Krisztus, hiszen nem ez volt a lényeg, hanem a kereszthalála és a feltámadása. A különböző eretnekségek, amelyek kétségbe vonták azt, hogy Jézusnak volt valódi teste, rákényszerítették az egyházat arra, hogy a megtestesüléssel is foglalkozzanak. Így január 6., Krisztus megkeresztelkedésének ünnepe lett az „első karácsonyi ünnep”, amikor arról is megemlékezett a keresztyénség, hogy az Ige testté lett. Nyugaton a keresztyénség államvallássá válása után december 25. napja lett a karácsony napja. Az ezt megelőző időszak az advent. A középkorban bűnbánattal, imával és böjttel készültek Krisztus születésére a keresztyének. A negyedik században Galliában és Hispániában már bizonyíthatóan ünnepelték, Nagy Gergely pápa (540-604) pedig a hat vasárnapot négyre csökkentette. Minden esetre, ez a reform csak 1000 körül terjedt el teljesen. Az ortodoxoknál is hangsúlyos a bűnbánati jelleg, ott hat hetes az advent.

A Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebb eső vasárnaptól Jézus Krisztus születésének napjáig, december 25-ig tartó advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyi előkészület ideje. A szó a latin adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik, mégpedig az eljövetel hármas értelmében: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végeztével. A harmadik jelentés: Krisztus ma is közeledni akar hozzánk. A négy vasárnap további jelentéssel is bővült: az Úr négy eljövetelét szimbolizálja először a megtestesülésben, másodszor a kegyelemben, harmadszor a halálunkban, negyedszer az ítéletkor, amelyre készülnünk kell. A liturgiában az advent színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját (gaudete vasárnap), amikor szabad rózsaszínt használni.

A református egyház nem használ liturgikus színeket, ott bármilyen színű lehet a gyertya. Német hatásra a reformátusok is átvették az adventi koszorú készítésének szokását. Ott az egyes vasárnapoknak sincs külön tematikája, de az egyes gyülekezetek ezt szabadon alakíthatják. Ebben az évben a békési reformátusoknál is a hit-remény-öröm-szeretet lesz a négy vasárnap prédikációs témája.

Az egyházi év minden keresztyén egyházban azonos elveket követ. A karácsonyt megelőző negyedik vasárnap jelenti az első adventi vasárnapot, ez az egyházi év kezdete, valamint jelzi a karácsonyi ünnepkör kezdetét is, amely január 6-ig tart. Advent első vasárnapja, a keresztény egyházi év első napja, mindig november 27. és december 3. közé esik.

Az adventus Domini fogalom jelentése: az Úr érkezése, eljövetele. A fogalom több dolgot is jelez. Egyrészt Jézus Krisztus már eljött egyszer a világba: kétezer éve megtestesült. Azt is jelzi, hogy közeledik felénk a karácsony, valamint minden emberrel szeretne találkozni. Van egy jövőbeli dimenziója is az érkezésének: a keresztyének hite szerint Krisztus az idők végén vissza fog térni a földre, hogy megítéljen élőket és holtakat. Advent mindezt összefoglalja és átélhetővé teszi a keresztyének számára.