Békés várossá nyilvánításának 52. évfordulója alkalmából ünnepi képviselő-testületi ülést tartottak a Békési Kulturális Központban. A jeles alkalmon a város vezetése, a meghívott vendégek és a helyi közélet szereplői együtt emlékeztek meg a település múltjáról és ünnepelték közösségük eredményeit.
Ünnepi köszöntőt mondott Dankó Béla, Békés és térsége országgyűlési képviselője. Az esemény keretében adták át Békés Város Önkormányzatának elismeréseit is.
A legmagasabb városi kitüntetés, a Békés Város Díszpolgára cím ebben az évben prof. Dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke kapta, aki az országos közéletben és a köz szolgálatában végzett kimagasló munkásságával vívta ki a város elismerését.
Civilek a városért díjjal ismerték el a Békési Kajak Kenu Klubbot.
Pro Urbe Békés elismerést vehetett át Kocsorné Krizbai Anna óvodapedagógus.
Békés Város Közszolgálatáért díjat adományoztak Zseák Lászlóné kisgyermeknevelőnek.
Kecskeméti Gábor díjjal ismerték el Erdei István zenepedagógust.
Az Év Sportolói díjat kapták:
Csökmei Áron kajakos és Surman Zoltán boxoló
Az év sportcsapata a Békési Férfi Kézilabda Klub NB1/B lett.
A színvonalas ünnepségen fellépet a Belencéres Néptáncegyüttes és Csordás Ákos énekes.
HÁTTÉR:
Békés várossá nyilvánításának története – röviden- szerző: Dr Fábián Judit
Békés történelme során többször is elnyerte a városi rangot. Véglegesen 1973. április 15-én lett ismét város, ez volt a negyedik alkalom, hogy ezt a címet viselhette.
Első városi rang – 1405
Az első írásos említés 1405-ből származik, amikor Maróthy János macsói bán adományként kapta meg Békést. A települést 1563-ban is városként említik, ekkor pünkösdkor a törökök kirabolták. A középkori város 1685 után pusztult el. Újkori története 1711. december 28-án kezdődött, amikor hivatalba lépett Kabai Dániel református lelkész – ettől kezdve a település folyamatosan lakott.
Második városi rang – 1848
A forradalom után rendezett tanácsú várossá vált, polgármestert választott, elsőként Asztalos Istvánt. Ezt a státuszt 1872-ig őrizte meg, majd nagyközséggé minősítették vissza.
Harmadik városi rang – 1919
A Tanácsköztársaság idején, 1919. április 2-án Békés ismét város lett egy kormányzati rendelet alapján. Ez a státusz azonban alig egy hónapig tartott, mivel megérkeztek a román megszálló csapatok.
Negyedszer város – 1973
Békés véglegesen 1973. április 15-én lett város, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának döntése alapján. A népesség ekkor 21.022 fő volt. Az alakuló tanácsülésen ünnepi beszédet mondott Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, és ő adta át a várossá nyilvánító okmányt is. Az ülésen Makoviczki Jánost választották tanácselnökké, elnökhelyettes lett Vámos László, titkár pedig dr. Sós Sándor. Ekkor helyezték el a "lepkeház" alapkövét is a Széchenyi téren.
A városi elismerések története
A ma is létező önkormányzati kitüntetések alapját 1973-ban fektették le. Azóta minden év áprilisában, a várossá nyilvánítás évfordulója alkalmából adják át ezeket.
Az első „Békés Városért” kitüntetést 1979-ben adták át, elsőként Gulyás György karnagy, a Békés-Tarhosi Énekiskola alapítója kapta meg.
