A Békés Vármegyei Helytörténeti Egyesület által kezdeményezett megemlékezés Mezőberényben kezdődött, ahol az egykori gazdakör székháza falán levő márvány táblát koszorúzta meg az egyesület elnöke, Körösi Mihály és titkára, Ladó Balázs. Békésen a református istentiszteletet követően a megemlékezők a városháza udvarán gyülekeztek. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Dankó Béla országgyűlési képviselő is, aki a nagyteremben tartott megemlékezésen köszöntő beszédet is mondott. A városháza falán elhelyezett emléktáblát az 1930-as eseményre való emlékezésként a Békési Kisgazdakör, a Békési Városvédő és Szépítő Egyesület, valamint a Békés Vármegyei Helytörténeti Egyesület állította. Az emléktáblát az egyesületek elnöke, valamint dr. Zsíros Géza egykori és Dankó Béla jelenlegi országgyűlési képviselő, továbbá Kálmán Tibor polgármester úr leplezte le. Áldást mondott Molnár Máté református lelkész. A városháza nagytermében folytatódott a megemlékezés.
Dr. Zsíros Géza, a Független Kisgazdapárt egykori országgyűlési képviselője és megyei elnöke a kisgazdapárti eszmeiségről beszélt. „A kisgazda gondolkodás már több mint száz éve ugyanazt hirdeti és képviseli: az egyénből kiinduló, alulról szerveződő társadalmat, aminek a gerincét az önfenntartó paraszti réteg alkotja. Ez a hitvallás túlélt világháborúkat, forradalmakat és gazdasági válságokat, pártunkat pedig többször is hatalmi és kormányzati pozícióba juttatta. Nevéből adódóan a pártunk a földbirtokos gazdák érdekét képviselte, az ő boldogulásukat helyezte előtérbe. Az egyének és családok gazdaggá tételével azt szerettük volna elérni, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a mindenkori hatalomnak.” Megemlékezése végén kijelentette: „A Kisgazdapárt a történelem során többször is megszűnt: beolvadt más pártokba, feloszlatták, ellehetetlenítették, vezetőit bebörtönözték. Viszont a szükségben, a legnagyobb viszontagságok közepette mindig feltámadt. Így történt a tanácsköztársaság, a világválság, a II. világháború, az 56-os forradalom és a rendszerváltás után is. Bár a neve eltűnhet, a Kisgazda bölcselet és eszme a társadalomban a mai napig tovább él. Eljöhet még az az idő, amikor pártunkra szükség lesz és ehhez egy jó hírrel is tudok szolgálni! A felszentelt békési zászló a mai napig megvan és kibontásra vár.”
Mucsi András helytörténész a kisgazda gondolat lényegét a vidéki lakosság, különösen pedig az agrárnépesség érdekeinek védelmében látja. A kisgazdapárt történetével kapcsolatban arról beszélt, hogy 1909-ben jött létre az első Gazdapárt, amelynek vezetője Nagyatádi Szabó István volt. Az 1920-as nemzetgyűlési választásokat a kisgazdák nyerték meg, és koalíciós kormányt alakítottak a Bethlen István-féle keresztény-nemzeti párttal. Ez a két párt 1922-ben Egységes Párt néven egyesült, de a parlamentből 1926-ra kiszorították a kisgazda képviselőket. Az 1929-ben kezdődő és 1930-ban Magyarországra is begyűrűző gazdasági világválság lehetetlen helyzetben hozta a mezőgazdaságból élő rétegeket is. Mivel már nem érezték politikai érdekképviseletüket a kormánypártot, 1929-től folyamatban volt egy új, a kormánypárttól független kisgazdapárt szervezése. Ebbe dunántúli és tiszántúli körök is bekapcsolódtak. Az új formáció politikájának alapját az 1929-ben Mezőberényben kidolgozott program alkotta. 1930. október 12-én Békésen egyesültek és hoztak létre országos pártot a helyi kisgazda sejtek, és itt hirdették meg a Békési Programot, amely a háború végéig a Független Kisgazdapárt politikáját meghatározta. A pártalakuló nagygyűlésre 2500 ember érkezett szerte az országból. Az eseményre a városháza udvarán került sor, ahol most az emléktábla is áll.
Fotó: Gazsó János
