Czinkota András adventista lelkipásztor húsvéti gondolatai

„üAznap, amikor beesteledett, a hét első napján, ott ahol összegyűltek a tanítványok, bár a zsidóktól való félelem miatt az ajtók zárva voltak, eljött Jézus, megállt középen, és így szólt hozzájuk: »Békesség néktek!«” (János 21:19)

A feltámadt Jézus Krisztus húsvétot követően felkereste az Urukat gyászoló tanítványokat és megajándékozta őket azzal, amire akkor leginkább szükségük volt. Az Üdvözítő önmagát és az Ő békességét adta ajándékul. Ez az ajándék a riadt és csalódott apostolok életét alapvetően megváltoztatta.

A tanítványok ismét megláthatták a Mestert, úgy, ahogyan korábban ismerték. Jézus ott állt előttük, megmutatta a testén ütött sebeket, amelyeket akár meg is érinthették volna, ahogyan azt később Tamás apostol meg is tette. Jézus sebeit látva, a tanítványok előtt megelevenedett az eredetileg Nikodémushoz intézett gondolat: „…ha valaki hisz Őbenne”, a feltámadt Krisztusban, az előtt kitágul a horizont, elérhető közelségbe kerül az Isten által adott, az örök élet elnyerésére vonatkozó ígéret (lásd János 3:16).

Az igazi keresztény húsvét üzenete azóta is ugyanaz. Jézus feltartja a megsebzett kezét, hogy megszólítson a hegek által: Én vagyok a Megváltód, akinek a testét érted törték össze, akinek azért folyt a vére, hogy esélyed legyen tanítványként vele közösségbe kerülni és haladni Isten legnagyobb ajándéka, az örök élet felé. A húsvét arra tanít, hogy a valódi kereszténység nem pusztán a szép elvek igenlése, hanem Krisztus tényleges követése.

A tanítványok örültek, amikor látták az Urat…, és ez azóta is így van. Ha valaki találkozik a feltámadottal, ha hisz Őbenne és komolyan veszi az Ő szavait, az megtanul igazán, Isten szerint örülni – vagyis elnyeri azt a külső körülményektől független belső békét, amit Jézus ígért a tanítványainak.

Áldott, Krisztusban békességet nyert ünnepeket kívánok!

Czinkota András
adventista lelkipásztor