A Békési Német Nemzetiségi Önkormányzat tanulmányi útat szervezett a magyarországi német tanösvények megismerése céljából. 2025-ben Eleken, majd Baján kezdték meg a felfedező útjukat.
2026 szeptemberében Magyarország déli és dél-nyugati része került a felfedezések középpontjába. A német tanösvények a német származású lakosok betelepülését, annak nehézségeit majd Magyarországról való kiűzetésük időszakát öleli fel. A helyi jellegzetességek, szokások bemutatása is fontos elemként jelenik meg. A hagyományok, viseletek, munkás hétköznapok tájegységenként, településenként is változatos képeket, információkat tartalmaznak a látogatók számára.
Az ország első tanösvényét Sombereken hozták létre, ezt tekinthették meg elsőként a békésiek. A helyi német házban gazdag gyűjteményt állított össze a Sombereki Német Nemzetiségi Önkormányzat, melyhez a helyi lakosok rengeteg tárgyi emléket ajánlottak fel. A város rendezettsége és tisztasága lenyűgözte a békésieket.
Útjukat a Duna közelében lévő mohácsi német tanösvény felé vették. Ezután a Német Házban a Mohácsi Német Önkormányzat elnöke tájékoztatást adott,( egy szemléletes kisfilm kíséretében) a feladataik megvalósításáról, hagyományos ünnepeikről, eseményeikről, terveikről.
Számos ötletet, tapasztalatot szerezhettek ezáltal a békési németek.
A busóudvar kiállításai, interaktív feladatai megmozgatták a kirándulók képzeletét. A Kanizsai Dorottya Múzeum kiállításai, a tárlatvezetés rengeteg ismeretet nyújtott. A néprajzi elemeket az interaktív feladatok tették itt is élvezetesebbé.
Hazafelé tartva, Bátaszék egy újabb tanösvényt tárt eléjük. Ezen a településen is ezer csodát láthattak: A Romkertben a Ciszterci Apátság romjait, a mellette lévő gyönyörű Nagyboldogasszony Plébániatemplomot, mely az ország 4. legmagasabb temploma. Láthatták a település izgatott készülődését a következő napon kezdődő „ Bor ünnepre”, amely szép helyi hagyomány évtizedek óta.
Utolsó állomás Mórahalmon az „ Ezer év parkja” rendkívüli plakátkiállítással fogadta a látogatókat.
