Egy őszi sétával kezdődött… Az Aranyalma csoport és az almafa története
Ha ez egy mese lenne, talán így kezdődne:
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer Isten tenyerén egy csoport, az Aranyalma csoport, amely egy őszi napon elindult makkot gyűjteni…
Csakhogy ez nem mese…
2023-ban egy egyszerű őszi sétára indultunk a Gál Ferenc Egyetem Technikum, Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium környékére. Makkot kerestünk, és közben egy olyan kapcsolat kezdődött, amelyről akkor még nem sejthettük, milyen sok szép élményt tartogat számunkra.
Az iskola előparkjából kedvesen behívtak bennünket a belső parkba, mi pedig örömmel elfogadtuk a meghívást. Nem sokkal később újabb különleges lehetőséget kaptunk: a Tündérkertben örökbe fogadhattunk egy gyümölcsfát.
És mi mást választhatott volna az Aranyalma csoport, mint egy almafát?
Így lett saját Aranyalma-fánk. Akkor még nem tudtuk, hogy nemcsak egy fához, hanem egy közösséghez is kötődni kezdünk.
Azóta újra és újra visszatérünk hozzá. Figyeljük, hogyan változik az évszakokkal, milyen hatással van rá az időjárás, és megbeszéljük, mikor milyen gondoskodásra van szüksége. Láttuk a metszését, kapáltunk körülötte, figyeltük a növekedését, és amikor eljött az ideje, almát is szüreteltünk róla.
Miközben a gyerekek egy fa életét követik, maguk is tanulnak figyelni, gondoskodni, várni és örülni a termésnek.
Közben pedig a mi történetünk is tovább íródott. Az évek során újra és újra szeretettel fogadtak bennünket. Jártunk szakmai napon, találkoztunk az ott élő állatokkal, lovas kocsizhattunk, mogyorót gyűjtöttünk, kóstolhattunk az ott termett gyümölcsökből.
A múlt héten szőlőt szüreteltünk. Beszélgettünk a szüretről és a szőlő őszi gondozásáról, a gyerekek pedig segítséggel még a metszőollót is kipróbálhatták. Ma pedig ismét visszatértünk: ezúttal az almaszedésben segítettünk.
Három év telt el azóta, hogy először arra jártunk. Ezalatt az almafánk növekedett, és vele együtt gyökeret eresztett egy kapcsolat is. Ma már ismerősként érkezünk. Vár bennünket a kert, vár a fánk, és olyan emberek fogadnak, akik újra és újra valódi élményekkel ajándékozzák meg gyermekeinket.
Talán ezért szeretjük annyira ezt a történetet. Mert emlékeztet bennünket arra, hogy nem mindig tudjuk előre, hová vezet egy út. Néha csak elindulunk valahová, Isten pedig közben olyan találkozásokat készít elénk, amelyek évekre szóló ajándékká válnak.
„Adjatok hálát mindenért, mert ez Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra.”
1Thessz 5,18 (RÚF)
És ha ez valóban egy mese lenne, itt azt mondanánk: itt a vége, fuss el vèle.
De ennek a történetnek még nincs vége, rengeteg élményt, kalandot tartogat számunkra.
Tételek: 1 - 20 / 45 (3 oldal)
Kövesd a BékésMátrixot a Facebook-on
a legfrissebb békési információkért!
