Nemzeti elismerést kapott a békési kosárfonás élő hagyománya

Békés Város Önkormányzata Népművészeti Kosárfonó Bt.

A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére került a békési kosárfonás élő hagyománya. Az elismerő okiratot Kocsor Imréné népművész vette át október 16-án, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban rendezett ünnepségen.

A békési kosárfonás ezzel a magyar szellemi kulturális örökség kiemelt értékei közé került. A nemzeti jegyzék négy új elemmel bővült, így a nyilvántartásban szereplő hagyományok száma 60-ról 64-re emelkedett.

Az ünnepségen dr. Sári Zsolt, a közgyűjteményekért és örökségvédelemért felelős államtitkár, Bogyay Katalin, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, valamint dr. Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Központ vezetője adta át a kihirdető okleveleket.

Több mint egy mesterség

A békési kosárfonás története szorosan összefonódik a Körösök vidékével, ahol a bőséges fűzvessző-alapanyag kedvező feltételeket teremtett a mesterség kialakulásához és fejlődéséhez. A helyi kosárfonás megerősödésében fontos szerepet játszott az 1895-ben alapított Állami Kosárfonó Iskola is.

A hagyományos kosarak és használati tárgyak mellett olyan jellegzetes helyi termékek születtek, mint a békési szék és a csipkés kenyeres kosár. A kosárfonás tudása nemcsak az elkészült tárgyakban, hanem a munkafolyamatokban, a technikákban és a mesterség generációkon keresztüli továbbadásában is megmutatkozik.

A hagyományt ma is aktív kézművesek őrzik és éltetik tovább, akik a klasszikus formák mellett a mai használati igényekhez igazodó alkotásokat is készítenek.

Kocsor Imréné évtizedek óta őrzi a békési hagyományokat

Kocsor Imréné munkássága meghatározó része a békési kosárfonás jelenkori történetének. A szakmát fiatalon tanulta meg, majd a műhelymunka különböző területein szerzett tapasztalatot. Dolgozott művezetőként, műszaki vezetőként és termelési osztályvezetőként, később a Népművészeti Kisszövetkezet elnöke lett.

1992-ben megalapította saját kosárfonó vállalkozását. Munkáiban a fűzvessző és a fa ötvözésével olyan kosarakat és fonott bútorokat készít, amelyek a helyi hagyományokra épülnek, ugyanakkor a modern otthonokban is megállják a helyüket.

Szakmai teljesítményét számos elismeréssel jutalmazták: 1996-ban elnyerte a Népművészet Mestere címet, 2005-ben pedig Az Év Mestere díjat is megkapta. Munkássága a Békési Helyi Értéktárban is szerepel.

A hagyomány továbbadása a jövő záloga

A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékének célja, hogy láthatóvá tegye és segítse megőrizni azokat az élő hagyományokat, amelyek egy-egy közösség történelmi tapasztalatait, tudását és identitását hordozzák.

Az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt, amelyhez Magyarország 2006-ban csatlakozott. Az örökségelemek nem pusztán a múlt emlékei: akkor maradnak életben, ha a közösségek a jelenben is gyakorolják, és továbbadják tudásukat a következő generációknak.

A békési kosárfonás nemzeti jegyzékbe kerülése ezért nemcsak a mesterség múltjának és jelenének elismerése, hanem annak megerősítése is, hogy a helyi kézműves hagyományoknak a jövőben is fontos szerepük lehet.