„Hajrá Békés!”
Iskolánk és a kézilabda
Engem ért az a megtiszteltetés, hogy az iskolám, a Szegedi Kis István Református Gimnázium utóbbi pár évben elért kézilabda sikereirõl írhatok. Sokat nem kellett gondolkoznom rajta, hiszen az elmúlt években igen eredményesen szerepeltünk ebben a sportágban.
Azt mindenképpen meg kell említeni, hogy Békésen a kézilabda igen népszerû lett az elmúlt 10 évben, sok gyerek kedvet kapott ehhez a sportághoz. Sok fiatal azért is folytatta a gimiben tanulmányait, mert híre ment, hogy itt milyen komolyan foglalkoznak ezzel a sportággal. Ez többek között Békési Mihály tanár úrnak köszönhetõ, az iskola testnevelés tanára, és egyike a legjobb utánpótlásedzõknek.
A helyi kézilabda szakosztály és az iskola mindig is jó kapcsolatot ápolt, az utánpótlás csapatokat jóformán az iskolánk diákjai adják. Legjobb eredményként az ifi NB1-ben elért 4. helyezést lehet említeni, többen mondták azt, hogy abban az idõben szívesebben jártak ifi meccsre, mint felnõttre. A Diákolimpián is nagyszerûen szerepeltek csapataink, a legjobb ellenfelek ellen is emelt fõvel távozhattak a pályáról.
Nagy Tamás és Nagy Kornél neve igen ismerõsen cseng a helyi sportkedvelõk körében, mind a két játékos iskolánk diákja volt, ma az NB1-ben, Kornél esetében pedig már a válogatottban szórják a gólokat. Morva Zoltán az NB1-es élcsapat, a Dunaferr miatt hagyta itt Békést. Természetesen a teljesség igénye nélkül említettem a neveket, több egykori diákunk játszik eredményesen különbözõ csapatokban.
Én is több évig ûztem ezt a sportot, de az élet „megállj-t” parancsolt. Most szurkolásommal tudom segíteni a csapatokat, az Ultras Azzurri tagjaként számos helyen „kiszurkoltuk a gyõzelmet” csapatunknak. A sikereken felbuzdulva honlapot készítettem (http://bfkc.gportal.hu/) az információra éhes drukkereknek, ahol sok érdekességet olvashatnak a csapatról és a szurkolói eseményekrõl.
Szurkolói mentalitásunkat Esterházy Péter író fejezik ki a legjobban: „ Minden ellenkezõ finom elgondolás ellenére az ember nem azért drukkol egy csapatnak, mert az jó, hanem mert a mienk.”
