A 2010-11. évi érettségi első próbatétele a hétfői magyar nyelv és irodalom írásbeli feladatok megoldása volt. Kicsit szorongva vártam az idei feladatsort, mert kettős szerepben is érdekelt voltam: vizsgáztató tanárként 2 osztály diákjainál az FGYKI-ban, ill. egy végzős diák anyukájaként gyermekéért aggódó szülő.
Középszinten az írásbeli hagyományosan 2 részből áll.
Az 1. rész egy 60 perces szövegértési feladat, melyben egy cikkhez különböző feladatok kapcsolódnak. Idén irodalmi jellegű volt ez a szöveg, Nemes Nagy Ágnes Párbeszéd a mai versről című írásához kapcsolódott a 11 feladat. A nehézséget a párbeszédes szövegfeldolgozás, ill. a téma jelentette, mert mind az irodalom, mind a mai költészet kissé távol áll a számítógépfüggő fiatalságtól. Néhány esetben a bonyolultabb mondatok megértése is gondot okozott. A feladatok többsége egyszerű volt, mert több esetben is 2 lehetőségből kellett kiválasztani, aláhúzni a jó megoldást (4. és a 10. feladat), ill. egy-egy nevet kellett kikeresni a szövegből (3. feladat). Szómagyarázat, igaz-hamis állítások eldöntése sem ismeretlen a diákok számára, bár ezek helyes megoldása nem mindig sikerül mindenkinek. Az idei feladatsor újdonság volt az érvkeresés, ill. megfelelő érvek kiválasztása egy adott szövegből, ez sokaknak nehézséget is okozott. Pozitívumként említendő, hogy a pontozás korrektebb az előző évekhez képest, a kapható pontszámok útmutatóul szolgálnak idén a jó válaszok számának meghatározásában, ami nagy segítség lehet a feladatmegoldások során. Kritikai megjegyzésem az, hogy talán szerencsésebb lett volna valamilyen más tudományág területéről szöveget keresni, nem kötelező irodalommal vagy nyelvészettel kapcsolatosnak lenni, például néhány éve egy érdeklődést keltő szöveg környezetvédelmi jellegű volt.
40 pontot lehet szerezni az 1. feladatsor megoldása során.
A 2. rész szövegalkotás, mely 60 pontot ér, ez 3 tényezőre bontható: tartalom, szövegszerkesztés és nyelvi minőség. Sajnos, nemcsak adható, de levonható pontok is vannak. A csúnya külalakért max. 3, a helyesírási hibákért max. 15 pont vonható le, ami már 29 hiba után jár. A feladatmegoldások során a tanuló 3 féle feladattípusból választhat, s csupán az egyiket kell kidolgoznia. Az év közbeni felkészítéseken több novellát elemeztünk, többek közt Móricz Égi madár című művének részletét. Talán ez lehet az oka, hogy tanítványaim többsége ezt a feladattípust választotta. Szívhez szóló, megindítóan lírai történet volt, talán ez is közrejátszhatott a népszerűségében. Az érvelés is kedvelt volt, hiszen e feladatféle megoldására is többen vállalkoztak. Idén egy Szophoklész-idézet alapján az emberi magatartásformákról kellett értekezni 3 kultúrtörténeti korbeli szereplő magatartásán keresztül. Ez a feladat látszólag könnyű jó képességű tanulók számára, de nehéz a gyengébb tanulóknak, akik azt hiszik elegendő mellébeszélni, csak teljenek a sorok. Hibalehetőség a kevés vagy nem helytálló példa, a kellő érvek alátámasztása nélkül. Idén az érvelés nem is igazi érvelés volt, inkább a 2005 előtti esszéíráshoz áll közel, hisz hiányoznak az ellenérvek, mert csak valami mellett lehet ebben az esetben érvelni. Az összehasonlító feladattól eleve óvtam a diákjaimat, mert a legmagasabb szintű szintetizáló képességgel ennél a feladattípusnál kell rendelkezni, nem igen választották tanítványaim.
Nagyon tetszett idén az, hogy a magyar irodalom klasszikusnak számító alkotóitól (Petőfi, Csokonai, Móricz) választottak műveket, igazolván azt, hogy a remekmű korokon keresztül is képes hatni az olvasóra, fontos dolgot, érzelmeket tud a ma is kelteni.
Összegezve: a szövegalkotás szövege nehéz, de a feladatok megoldhatóak, közepes nehézségűek. A szövegalkotás során a novella értelmezése a gyengébb tanulók számára sem okoz talán nagy nehézséget, ám igényes esszé, vagy színvonalas összehasonlító elemzés megírása nem könnyű feladat.
Somlyainé Cseh Margit
magyartanár
