1. PADOVA
Szent Antal városaként közismert. Rengeteg műemlék található a városban, amelyek többsége egyházi jellegű (bazilikák, kápolnák és minden rangú templom). Itt szinte minden "szent", ennyi kegytárgyat árusító boltot én máshol nem láttam. Az ilyen jellegű helyeket kedvelők számára kifejezetten ajánlott hely. Én csak a XIV. századi Szent Antal-bazilika, a Prato della Valle nevű amfiteátrumhoz hasonló szobrokkal díszített térről teszek fel ilyen jellegű képet. Műszaki érdeklődésűként én legalább ennyire csodáltam az egysínes villamosukat, amely a villamos és a trolibusz egyesítése. A sín csak a jármű irányítását szolgálja, a meghajtása a gumiabroncsos kerekekkel történik. A városképet rontó, felsővezetéket tartó oszlopok mellőzése érdekében a belvárosban nincsenek is ilyenek, ott behúzott áramszedővel akkumulátorok hajtják a halkan suhanó villamosokat.
2. VERONA
Egyszerűen gyönyörű város, lehetetlen felsorolni a nevezetességeit, legszívesebben mindenkinek megmutatnám valóságban! Remélem, a képek valamennyire érzékeltetik ezt.
Egyetlen dolgot említenék külön: Rómeó és Júlia legendáját. A mindenki által ismert "történet" a tragikus sorsú szerelmespárról egy igazi legenda, az eredeti verzióban még nem is ezeken a neveken szerepeltek. Hasonló legendák szinte minden nép körében elterjedtek. A szűk udvarra, ahol Júlia erkélye található, szinte lehetetlen bejutni a rengeteg turista (főleg japánok) miatt. Ha már valahogy beküzdötte magát az ember a vaskerítésen túlra, azonnal szardíniásdobozban érzi magát, az erkély alá eljutni lehetetlen vállalkozás. Ha ez nem "az az erkély" lenne az erősen viseltes ház falán, a kutya sem figyelne rá. A szobrot az egyik alkalommal egy korai időpontban sikerült lefényképezni, amikor még "volt levegő" az udvarban. (Éjjel zárva van az udvar.)
3. VICENZA
Veneto tartomány és megye székhelye. Hasonlókat mondhatnék róla, mint Veronáról, ezt látni kellenne! Belvárosa a világörökség része, leginkább az Andrea Palladio építész által tervezett épületek miatt. Érdekes mondát is hallottam a vicenzaiakról: macskaevőknek nevezik őket, mivel éhínségek idején állítólag a macskákat is megették.
Az egyik képen látható Hotel Victoria egyáltalán nem érdekes, egy átlagos szálloda a város szélén. Csak azért került ide, mert az alkalmak számát tekintve messze a legtöbbször ebben a szállodában aludtunk egy-egy éjszakát tranzitszállásként (és mennyire nem szerettem a pakolások miatt). Sokáig nem is gondoltam, hogy milyen csodaszép város van a szállodától néhány kilométerre, de eljött a belváros megismerésének is az ideje.
