Mokry Sámuel, az első hazai búzanemesítő 1864-ben a Békés megyei Gerendáson a helyi tájfajták kiválogatásával elsőként nemesített aszálynak ellenálló, nagyobb kalászú és szemű búzát. Karrierje kezdetén előbb Orosházán lett segédlelkész, majd 1857-ben az akkor létrehozott békéscsabai algimnáziumban kapott tanári, később igazgatói állást. Néhány évvel később gazdálkodásba fogott gerendási birtokán. Belépett a Békésmegyei Gazdasági Egyletbe, s annak hamarosan szellemi irányítója lett.
Célja volt, hogy a gazdaság minden ágát előmozdítsa a megyében. A korabeli pusztító aszályok miatt figyelme a növénynemesítésre terelődött. Eleinte árpa, rozs, és kukorica nemesítésével is foglalkozott, végül megállapodott a búzanemesítésnél.1864-ben indította el tevékenységét, melynek céljául tűzte ki a szárazságnak jobban ellenálló, jól bokrosodó, nagyobb kalászt hozó búza létrehozását.
1875-ben, Gyulán jelent meg "Búzanemesítés" című munkája, amely egyben az első magyar búzanemesítési szakkönyv is. Az általa bevezetett szakkifejezések közül a nemesítési munkákban ma is használatos a "törzskísérlet", az "összehasonlító kísérlet" és a "kiindulási anyag" fogalma.
A kezdetben városi tanácsnokként, majd az 188-49-es forradalom és szabadságharc után inasként és kereskedőként dolgozó Stark Adolf 1860-tól Békéscsabán önálló üzletet nyitott, majd megházasodott és végleg letelepedett. A szőlészetet, borászatot jó pénzbefektetésnek tekintette.
A századforduló éveiben már 16 hold szőlőültetvénye és szőlőiskolája volt. A mintegy 300 szőlőfajt nagy szorgalommal és komoly anyagi áldozatok árán szerezte be a legkülönbözőbb bel- és külföldi szőlőtelepekről. Életének legjelentősebb tevékenységét a szőlőnemesítés terén fejtette ki. Világhírűvé a Csabagyöngyével vált, amely közel egy évszázad óta hazánkban és világszerte a legkorábbi érésű, finom zamatú csemegeszőlő-fajta. A Csabai Kolbászfesztivál szervezői Mokry Sámuel tiszteletére az egyedülállóan nagy, 4000m2-es sátrat, Stark Adolf emlékének tisztelegve a borvigadalom színhelyéül szolgáló sátrat nevezték el.
Forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Stark_Adolfhttp://www.mezogazdasagimuzeum.hu/article.php?article_id=201
