Cserkészélet Békésen

A mozgalom alapítója gróf Baden-Powell, akit a cserkészek csak Bi-Pi-nek hívnak. A század elején fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy szükség lenne egy olyan szervezetre, amely a vallásosságra, a hazaszeretetre és a kötelességtudatra fekteti a hangsúlyt. 1907-ben Brownsea szigetén megtartották az els? cserkésztábort, amelyen csak fiúk vehettek részt. ?rsökbe rendezte ?ket, ez 6-8 f?s csoportokat jelent. Ezt az évet tekintjük a cserkészet alapításának. 1908-ban már könyvet is írt a cserkészetr?l, a könyv megjelenése után több cserkészcsapat is alakult, el?ször Nagy-Britanniában, majd a kontinensen is. 1910-ben a nagybecskereki Piarista Gimnázium terjesztette Bi-Pi könyveit, majd ebben az évben megalakult az els? magyar cserkészcsapat Budapesten.
1920-ban Londonban tartották az els? jamboree-t. A jamboree indián eredet? szó, ,,békés nagytalálkozót, esetünkben világtalálkozót jelent. Ett?l az évt?l kezdve négyévenként összegy?ltek a világ cserkészei. Kés?bb lányok is csatlakoztak a cserkészethez, ?ket akkor még külön szervezetbe tömörítették.
1924-ben egy Koppenhága melletti kis faluban tartották a jamboree-t, ahol el?ször képviseltette magát a Magyar Cserkészszövetség.
1947-ben vett utoljára részt magyar csapat a világtalálkozón, mert a kommunisták betiltották a vallásos nézetek miatt. Ezek után búvópatak, illetve katakomba cserkészet m?ködött Magyarországon. Az öt kontinensre ,,szétszóródott árvalányhaj’’-ból, a menekült magyarokból megszervez?dött a Külföldi Magyar Cserkészszövetség. A kommunizmus évei alatt a cserkészetet felváltotta az orosz mintára berendezett úttör? mozgalom.
A rendszerváltás után, 1991-t?l újraalakultak a cserkészcsapatok.
Az ország cserkészcsapatai kerületekbe tömörülnek. A mi cserkészcsapatunk az V. kerületbe tartozik, a békési 175 sz. Bocskai Cserkészcsapat 1929 el?tt alakult 175.-ként az országban. A Szegedi Kis István Református Gimnázium és Általános Iskola a bázisa a békési cserkészcsapatnak. A 40 kiscserkész öt ?rsöt alkot és 20 nagy cserkész van 3 ?rsbe beosztva. Hetente összegy?lnek a cserkészek, az ?rsvezet?jük vezetésével játékosan megtanulják a cserkészet alapjait (rovásírás, természetvédelem, csomózás, sípjelek, útjelek és táborozási ismeretek) és honismeretet (mondakörök, népdalok, népmesék, szokásaink, ünnepeink). Minden cserkészfoglalkozást imával kezdünk és zárunk, mivel a cserkészélethez, életformához hozzátartozik a hitélet is. Részt veszünk állami ünnepségeken és a békési református egyház fontosabb eseményein.
Amikor még a cserkész alsós, kiscserkésznek hívjuk, ?k narancssárga nyakkend?t viselnek. Ahhoz, hogy igazi nagy cserkész váljon bel?le, meg kell felelnie a cserkész próbákon. A próbák nem egyszer? kikérdezések, hanem portyával egybekötött élmény, de egyben feladat is. A cserkészavatás alakalmával zöld nyakkend?t kapnak a cserkészek, ilyenkor leteszik a cserkészfogadalmat, amely felszólítja ?ket arra, hogy a cserkészet nem szabadid? klub, hanem egy életforma. Ha valaki kés?bb késztetést érez magában, elmehet ?rsvezet? képzésre, amikor is megtanulja azt, hogy hogyan kell 6-8 f?b?l álló gyerektársaságot vezetni, és hogyan kell játékosan megtanítani nekik a cserkészet alapjait.
A cserkészcsapat vezet?i általában segédtisztek, akik sárga csíkot viselnek a zöld nyakkend?jük szélén. A csapatok rajokra oszlanak és élükön a rajparancsnok áll, aki a rangid?s ?rsvezet?. A rajokban vannak a különböz? állat és növénynevekkel elnevezett ?rsök. Ilyen ?rsnevek például nálunk a Hiúz ?rs, a Zsálya ?rs és a Szirti sas ?rs. Az év folyamán a csapatok biciklitúrákat, gyalogtúrák, akadályversenyeket, számháborúkat rendeznek. Nyáron pedig megrendezzük a csapattábort. A nyári táborban az ?rsök játékos feladatokat kapnak, és versenyeznek egymással, melyik ?rs a legrátermettebb és a legokosabb. A tábor végén zajlik le a próbázás, amikor is az évben megszerzett tudásukról tesznek bizonyságot.
Tartjuk a kapcsolatot más csapatokkal is. Erre szolgálnak a kerületi cserkésztalálkozók. Most került sor az V. Árvízi Cserkésznapra Szegeden. Idén is a szegedi nagy árvízre emlékeztünk, amely 1878-ban egész Szegedet elmosta. Lelkes kis csapat indult már ötödjére, hogy minél ügyesebben megoldja a rá váró feladatokat. A rendezvény a Dóm téren szokott lenni, ahova az ország számos cserkészcsapata összegy?lik. Sátrakban kézm?ves foglalkozás van, a sátrak mögött pedig mindenki kipróbálhatta az íjászatot és a csikós ostor forgatását. Minden évben nagy sikernek örvend a nyomozójáték, amelybe mindenki nagy lelkesedéssel vág bele. Mindig egy gyilkosságot kell kinyomozni a jelenlév?k kérdezgetésével. A kiscserkészek kedvenc játéka az ,,éld át a szegedi nagy árvizet’’ volt. Homokzsákból gátat kellett építeni, fakockákból dómot csinálni, és a mesterségesen a Dóm térre homokzsákokból épített Tiszából egy plüsskutyát kellett kimenteni. A napot tábort?z és éjszakai kalandjáték zárta.
Reméljük, még sokszor lesz ilyen jó élményben részünk, és szeretnénk nemcsak cserkészetre járni, hanem igaz cserkésszé válni.


Pap Réka ?rsvezet?