Nagy József katolikus esperes ismertette a Második Vatikáni Zsinatnak az egyház lényegér?l szóló tanítását, amelynek lényege, hogy Isten el?ször egy népet választott ki magának (Izraelt), majd pedig létrehozta az egyházat is, amelyben összegy?jtetik mindenki, aki hisz Krisztusban. Utalt arra, hogy 100 éves az ökumené, amely száz évvel ezel?tt Skóciában indult. Akkoriban sok helyre eljutottak a különböz? protestáns misszionáriusok, de a távoli földrészek lakói nem értették, hogy miért van olyan sok különböz? keresztyén közösség, ezért szükséges volt a munka összehangolása, a közös pontok megkeresése.
A tanítványból akkor lesz tanú, amikor felismeri, hogy feltámadt az Úr. A mi feladatunk az, hogy egyre jobb és hitelesebb tanúk legyünk. Ugyanaz az isteni kegyelem m?ködik a teremtésben, mint a megváltásban, és megvalljuk Krisztus gy?zelmét a halál felett. A tanú élete az, amely hitelesíti a tanúságtételt. A katolikus plébános több igeszakasz alapján fejtette ki mondanivalóját: Ézs 5,3-9; Zsolt 124; Róm 8,35-39. Kijelentette: mindig a szeretet a leger?sebb, azaz Krisztus, és sosem a szenvedés és a szomorúság gy?z.