A „SZOLIDARITÁS KATONÁI”
(beszélgetés egy csésze tea mellett)
Azt javaslom, üljünk le egy kellemes kávéház meghitt szegletében; kevergessük gõzölgõ teánkat.
Beszélgessünk mindennapi gondjainkról; a fociról, a nõkrõl, férfiakról, a családról; a szociális intézmé-nyeket veszélyesen kerülgetõ újabb és újabb reformtörekvésekrõl. Ezeket az átmeneti fellángolásokat már megszoktuk; kiszolgáltunk már sok minisztert és sok „bírságoló” államtitkárt.
Mi tudjuk, hogy nem ezek a fontos dolgok. Fontosabb az az idõs néni, aki „halni készül”; és fontosabb az az ápoló, aki minimálbér környéki munkabérért három mûszakba dolgozik. Mi már „mindent tudunk az ellátásról”; az is lehet, hogy beszélni sem kéne róla. Maradjunk egy kicsit csöndben; igyuk meg a teáinkat. Ez alkalom lehetõséget is biztosít talán arra is, hogy kifejezzük a szociális szakma, a szociális ellátásban dolgozók iránti tiszteletünket, megbecsülésünket.
És ha megittunk, akkor hallgatlak. Mesélj magadról, munkádról, mindenrõl amit fontosnak tartasz. Szót válthatunk alapvetõ emberi érzésekrõl, örömökrõl, bánatokról.

Könyvet írunk a szociális munkásokról, a „szolidaritás katonáiról”; Rólad. Nem országos hírû, saját imázsukkal rendszeresen „ápoló” (egyébként nagyrabecsült) kollégák életútját kívánjuk elsõdlegesen bemutatatni, hanem a szociális ellátás, esetenként nagyon kemény hétköznapjaiban is becsülettel helytálló kollégák elõtt szeretnénk „tisztelegni”.

Az „új cím és az új filozófia” lehetõséget ad arra is, hogy
• a szociális ellátás kapcsolódó (egészségügy, oktatás, közigazgatás stb.) területeirõl is bemutassuk az arra méltó és érdemes kollégákat; illetve arra, hogy
• bemutassuk a „feltörekvõ nemzedék” kiváló szakmai képviselõit, lehetõvé téve, hogy a szakma szélesebb körben megismerje személyét, gondolatait és … elérhetõségét.

Egy ilyen kiadvány elkészítéséhez természetesen szükségünk van az érintett alkotó közremûködésére is, egyrészt „alapadatok” szolgáltatásával; másrészt egy rövid beszélgetésre is sor fog kerülni; illetve szükségessé válik fénykép készítése is.

Kérni szeretnénk, hogy a könyvben szereplõ kollégák üzenjenek a minket követõ nemzedéknek, „a „szociális ellátásban dolgozók társadalmának”,
• mire vigyázzanak, mi a lényeges a szociális (és általában a humán) ellátásban,
• mi a fontos egy tartalmas emberi életben.
Örülnénk, ha a könyvben szereplõk, a bemutatásuk „elé” egy „jelmondatot, egy idézetet” választanának, mely megítélésük szerint kifejezi az Õ értékítéletüket is, illetve jellemzi életútjukat.
Természetesen a fentiekben leírtak nem „kötelezõ kellékei” a bemutatásnak, inkább csak ajánlások, ké-rések.

1.) Gyermekkorodat hol töltötted; volt-e meghatározó kedves helyei a nyaralásodnak?
2.) Ifjú korodban mi akartál lenni? (Tûzoltó és katona?)
3.) Sportoltál-e valamit; akár versenyszerûen is?
4.) Van valamilyen hobbid, ha igen akkor mi az, és mennyi idõt tudsz vele foglalkozni?
5.) Jártál valaha Európa más országaiba, vagy a világ más szegletében?
6.) Mit tettél, vagy milyen olyan eseménynek voltál részese, melyre büszkén tekinthetsz vissza?
7.) Minek örülnél, ha mi jutna eszedbe Rólad a kollégáinak, barátainak?
8.) Volt-e valamilyen nagy ötleted, ami meg is valósult és olyan ami – sajnos – nem valósult meg?
9.) A családból valaki tovább viszi a szociális (a humán, a segítõ) szakmát?
10.) Milyen szakmai és egyéni terveid vannak a közeli vagy a távolabbi jövõben?
11.) Milyen szakmai szervezetnek a vagy a tagja?
12.) Milyen olyan személyes tulajdonsággal, (hogy legyünk „szakmaiak”: „kompetenciával”) képes-séggel rendelkezel, mely megkülönböztet a „nagy átlagtól”?
A fenti kérdések – mint azt már mondottuk– csak orientációul szolgálnak; lehet belõle elhagyni, és hoz-zá is lehet tenni.
A kérdésekre lehet „írásban” is válaszolni (és ez volna a kényelmesebb, az igényesebb és pontosabb megoldás) de lehetõség van a válaszokat diktafonba is mondani.
A „fáradozások sora” ezzel még nem ért végett; a személyes találkozásunk során még több fényképet is kell csinálnunk.
Együttmûködési készségedet és fáradozásodat ezúton, és elõre is megköszönöm.

Üdvözlettel:

Szécsény, 2011. június 13.


Sümegi Endre
fõszerkesztõ
30/221-7486