Mikor került kapcsolatba a zenéléssel és miért pont az orgonát választotta hangszerének?
- Emlékszem 4-5 éves korom zongora próbálgatásaira és egészen élesen él bennem az, hogy a zongorát is az orgona modellezésére használtam. Letartott pedál mellett úgy hallgattam a megszólaló hangokat, mintha egy katedrálisban lennék. A templomból kiszűrődő orgonahang és a gyülekezeti éneklés kísérete mindig felvillanyozott. Utólag is látom, hogy az orgona szeretete egy velem született ajándék és lehetőség.
Kik azok a művészek, tanárok, akik egyengették pályáját vagy hatottak művészetére?
- Zongoratanulmányaim után Kárpáti József tartotta első orgonaórámat, amikor 13 éves voltam. Koncertezés közben váratlanul szívbetegsége érte, ezért Baróti Istvánhoz kerültem, akinél ehetetlen volt szabadulni a gondolattól, hogy az orgonával a legkomolyabban foglalkozzak. Diplomám után valóra vált az álmom és Olivier Latry-nál tanultam 2 évet a Párizsi Conservatoire-on.
Emlékszik még az első komolyabb versenyére?
- Éppen érettségi előtt álltam, amikor részt vettem a Bach születésének 300. évfordulóján rendezett első országos orgonista-találkozón. Ez volt a legkorábbi alkalom, hogy a szakma, de legfőképpen saját magam előtt kiderüljön, hogyan orgonálok, és mennyire tudnám elkötelezni magam erre a pályára.
Számos díjat nyert világszerte. Melyikre emlékszik a legszívesebben és miért?
- Érdekesen alakult, hogy vagy megnyertem az első díjat, vagy semmilyet. Így nincsenek második-, harmadik díjaim. Ez azt is jelenti, hogy több olyan versenyem is volt, ahol nem jutottam el a döntőig. Ezek a zsűri-döntések hol inkább, hol kevésbé voltak igazságosak, de kivétel nélkül, minden versenyből szakmailag óriási tanulságokkal keveredtem ki. A kudarcok is egyértelműen a későbbi Párizsi Nagydíjamhoz segítettek hozzá, ami a legszebb és legértékesebb zenei trófea számomra.
A békési református templomban Kertesi Ingrid énekművész- nővel ad közös koncertet. Mióta dolgoznak együtt?
- A kamarazenélés egy különleges tükre a saját tudásomnak. Nem könnyű olyan kamarapartnerre lelni, akivel hasonló a zenéhez való hozzáállásunk, teljesen felszabadulunk egymás társaságában, nem félünk egymás kritikájától és – én például – rengeteget tanulok muzsikálás közben. Az Ingriddel való barátság tavaly, a Liszt-év kapcsán kezdődött, ráadásul szintén tavaly énekelt fantasztikusan egy Händel oratóriumot a Fasorban. Úgy tűnik, és ez számomra igen megtisztelő, hogy azóta kölcsönösen számon tartjuk egymást.
Nagyon várjuk a békési fellépést, mit üzennek a közönségnek?
A június 28-i koncert közönsége számára egy kivételes, orgonatörténeti áttekintést tartogatok, melyben a francia reneszánsz, angol, olasz és német barokk mesterek fényében Bach muzsikája már modern zene látszatát kelti. Nem állunk meg egészen az impresszionizmusig, melyben szinte pasztellszerűen szólal meg Kertesi Ingrid hangja az orgonazenével egybefonódva. Újdonságként szólal meg Rachmaninov-átiratom is, de az utolsó orgonatörténeti állomás a számomra elmaradhatatlan improvizáció, mely a koncert nyitó dallamait idézi majd.
