Mellette Hargita és Kovászna testvérmegyék egy-egy címeres magyar zászlót és egy-egy megyecímeres zászlót vehettek át Farkas Zoltántól, a Békés Megyei Közgyűlés elnökétől.

Gerendás, Kevermes, Szarvas, Dévaványa, Szeghalom, Gyula, Újkígyós csak néhány azon települések közül, akik a Békés Megyei Közgyűlés mellett csatlakoztak a kiutazó megyei delegációhoz, mellettük azonban még számos település, így Békés, Nagyszénás, Csabacsűd, Kötegyán, Kardoskút, Köröstarcsa is a nemes kezdeményezés mellé állt. Szőke Sándor, kötegyáni fafaragó művész műve így megyei összefogásban valósulhatott meg.

Mint azt Farkas Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke Nyerges-tetőn elhangzott ünnepi beszédében is hangsúlyozta, magyarságunk, nyelvünk összeköt bennünket, bárhol is éljünk a világon, csakúgy, mint ahogy összeköt múltunk és emlékeink is. Majd hozzátette: "1849. augusztus elsejét a "székely Thermopülai csataként" szokták emlegetni. Leonidász király és 300 spártai katonája benne van a világ történelmi tudatában, a nyerges-tetői csatáról azonban még mi magyarok sem tudunk és emlékezünk meg kellőképpen. Nincs benne még a történelmi tananyagban sem. A spártai sírfeliratot mindenki emlékezetből fújja már az általános iskolákban. "Itt nyugszunk vándor, vidd hírül a spártaiaknak. Megcselekedtük, amit, megkövetelt a haza." De hogy itt kik és kik ellen harcoltak, alig néhányan tudják."

Az ünnepi megemlékezésen Borboly Csaba és Tamás Sándor, Hargita és Kovászna megyék elnökei átvették Békés megye ajándékát melyért cserébe Székelyföld zászlaját adományozták a Békés Megyei Közgyűlésnek. Tamás Sándor beszédében hangsúlyozta, Székelyföld azoké legyen, akik hisznek benne. Hargita megye és Háromszék együtt volt 1849-ben is, együtt van ma is, és együtt vannak velük a megkisebbített Magyar Hazából jött barátaik is.

A megemlékezés végén a delegációk is elhelyezték koszorúikat az emlékoszlopnál.