Az államtitkár kiemelte, hogy ma Magyarországon mintegy 900 000 ember kap rokkantsági, vagy rokkantsági szerű ellátást, közülük mintegy 600 000 ember nyugdíjkorhatár alatti. Ez mintegy kétszeres a környező országokénak – kivéve Romániát – és több mint kétszerese az Európai Uniós átlagnak.
Amellett, hogy a Kormány fontosnak tartja a szociálisan rászorulók érdekeinek védelmét, ugyanakkor szükségessé vált az esetleges visszaélések kiszűrése, visszaszorítása is.
Éppen ezért míg a múltban a felülvizsgálati rendszer csupán az egészségügyi állapotot tárta fel, addig a jelenlegi rendszer nézi emellett a szociális helyzetet és a foglalkoztatás esélyeit is.
A felülvizsgálati rendszerről szólva az államtitkár kifejtette, hogy míg az új jelentkezők száma 2009-ben és 2010-ben 70000 fő volt, addig 2011-ben ez 10000 fővel csökkent és további csökkenés tapasztalható a tavalyi évben is. Azt is fontos kiemelni, hogy az elutasítottak száma fordított tendenciát mutat, vagyis ma Magyarországon kevesebb új rokkantsági kérelmezőt utasítanak el, mint korábban. Kimondható tehát, hogy az új szociális és rehabilitációs rendszer valóban a rászorulókat szolgálja, így nem igaz az ellenzék azon állítása, hogy mindenki az utcára kerül.
A nem új jelentkezők közül, a tavalyi évben mintegy 190000 ember felülvizsgálata kezdődött meg, közülük 5000 fő meg sem jelent. A megjelentek elutasítási aránya pedig 10-11 %-os volt szemben a korábbi 12-13 %-os elutasítási aránnyal.
Mint elhangzott, a szociális és rehabilitációs rendszer megújításának három alappillére van. Egyik a jogosultságok felülvizsgálata, hogy tényleg csak indokolt esetekben járjon az ellátás. Másik a megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők foglalkoztatási, elhelyezkedési esélyeinek növelése. Itt fontos megemlíteni a rehabilitációs kártyát, mellyel több, mint 4000 vállalkozás, több mint 10000 főt foglalkoztathatott. A harmadik pedig a megfelelő támogatási rendszer kialakítása azon foglalkoztatók számára, akik ilyen munkavállalókat alkalmaznak, elmondható, hogy egy éves viszonylatban 300 vállalkozás nyert támogatást
Farkas Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke megköszönve államtitkár úr részletes tájékoztatását, kiemelte, hogy a megyei önkormányzat a Helyzetelemzés megyei állapotokat reálisan tükröző dokumentumában vizsgálta a születések és elhalálozások, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta arányait, melyekben sajnos Békés megye nem áll jól. A területfejlesztésben szerepet kapó megyék feladat lehet a jövőben, hogy kapcsolódva a rendszer három alappilléréhez olyan fejlesztéseket generáljon, melyek növelik a foglalkoztatottságot.
Hanó Miklós, Békéscsaba város alpolgármestere, mint házigazda örömmel üdvözölte Békéscsabán az államtitkár urat, hangsúlyozva, hogy a város az idei évben 450 millió forintot fordít szociálpolitikai célokra, de hozzátette annak is nagyon örül, hogy pár ajtóval arrébb éppen egy hűtőházi feldolgozóipar megteremtésén fáradoznak helyi termelők és a város képviselői, ami remélhetőleg újabb munkahelyeket teremthet a jövőben.
