A Békés Megyei Értéktár Bizottság a Békéscsabai Települési Értéktár Bizottság javaslata alapján megyei értékké nyilvánította a Csabai Kolbászfesztivált, valamint határozott az érték felterjesztéséről a Magyar Értéktárba.

Az 1997 óta megrendezésre kerülő, kiváló minősítésű Csabai Kolbászfesztivál a békéscsabai és a nemzet kolbászkészítésének közös történelmi hagyományaira, szellemiségére ezen belül is a hungarikummá minősített csabai kolbászra épül. A fesztivál a térség élelmiszeripari és gasztronómiai kisvállalkozói számára is fontos gazdasági lehetőséget jelent. Hatásával jól illeszkedik ahhoz az agrárpolitikához, mely a családi gazdálkodásra, a helyben megtermelt alapanyagok helyben történő, minőségi feldolgozását tartja a magyar mezőgazdaság fejlesztési irányának. Napjainkra pedig Magyarország és Közép-Kelet Európa egyik legismertebb, leglátogatottabb turisztikai vonzerővel bíró gasztrokulturális rendezvényévé nőtte ki magát, ami visszahat a fesztivál helyszínére Békéscsabára, egész Békés megyére és az ország-képre is. A Csabai Kolbászfesztivál egyesíti magában hagyományainkat, kultúránkat és nemzetgazdasági jelentőségű a vállalkozói szférának nyújtott bemutatkozási lehetősége is.

A Békés Megyei Értéktár Bizottság, a Békéscsabai Települési Értéktár Bizottság felterjesztése alapján megyei értékké nyilvánította a Sörfesztivál és Csülökparádét, valamint határozott az érték felterjesztéséről a Magyar Értéktárba.

A 2001 óta megrendezésre kerülő Sörfesztivál és Csülökparádé rendezvény mára az ország legnagyobb és leglátogatottabb sörfesztiválja és egyetlen csülökparádéja. Nem csak Békéscsaba, de a régió, az ország kiemelt gasztronómiai rendezvénye, az országos rendezvénynaptárban kiemelkedő eseménynek számít. A négynapos fesztivál népszerűsíti a kulturált sörfogyasztást, segíti a kisüzemi házi sörfőzdék piacra jutását, emellett népszerűsíti a magyar sertéshús elkészítésének tradícióit, ápolja a magyar gasztronómiai hagyományokat.

A Békés Megyei Értéktár Bizottság, a Békési Helyi Értéktár Bizottság felterjesztése alapján megyei értékké nyilvánította a Békés-tarhosi Énekiskolát, valamint kezdeményezte a Magyar Értéktárba történő felvételét.

A 2007-ben Magyar Örökség díjat kapott Békés-tarhosi Énekiskolát 1946-ban, az akkor Békéshez tartozó Wenckheim kastélyban szervezték meg Keresztúry Dezső, akkori vallás és közoktatási miniszter határozata alapján. Zenepavilonját maga Kodály Zoltán avatta fel 1952-ben. Az intézmény alapítója és igazgatója Gulyás György karnagy volt, aki később a Debreceni Kodály Kórus karnagya lett. Az iskola 1947-1954 között működött, összesen nyolc évig, azonban ez a nyolc év kitörölhetetlen nyomott hagyott Békés megye és az ország zenei kultúrájában és számos kiváló zenei nagyságot adott hazánknak. A teljesség igénye nélkül növendéke volt Szokolay Sándor zeneszerző, Csukás István költő, Mező László csellóművész és Farkas Ilona, Sebestyén Márta népdalénekes édesanyja. Kodály Zoltán zenei programja itt Békés megyében, Békés-Tarhoson valósult meg a gyakorlatban először. Az iskola szellemiségét, örökségét a Békés-tarhosi Zenei Napok őrzik.

A Békés Megyei Értéktár Bizottság, a Békési Települési Értéktár Bizottság felterjesztése alapján megyei értékké nyilvánította a Békés-tarhosi Zenei Napokat.

A 2007-ben Magyar Örökség díjat kapott Békés-tarhosi Énekiskola szellemi örökségét viszi tovább a Gulyás György karnagy által életre hívott Békés-tarhosi Zenei Napok, mely a megye kiemelkedő kulturális eseménye. Helyszínei Békésen kívül érintik Tarhost, Békéscsabát és Gyulát is. Az 1976-tól megrendezett fesztiválsorozat keretében nem csak kiváló zenei programok várják a látogatókat, de minden évben összegyűlnek a Békés-tarhosi Énekiskola egykori diákjai és leszármazottaik is, hogy őrizzék az iskola szellemiségét. A zenei napok pillérei között egyaránt megtalálhatjuk az országos középiskolai zongoraversenyt, a nemzetközi kürtkurzust és fuvolakurzust valamint a Szép magyar beszéd tanári továbbképző tanfolyamot. Megyei értékké nyilvánítását többek között Kocsis Zoltán is javasolta.

A Békés Megyei Értéktár Bizottság, a Mezőberényi Települési Értéktár Bizottság felterjesztése alapján megyei értékké nyilvánította a nyolctojásos tarhonya, sodort csigatészta, lebbencs, és eperlevél tésztákat, valamint határozott az értékek felterjesztéséről a Magyar Értéktárba.

A nyolc friss tyúktojásból és búzalisztből készülő tarhonya, sodort csigatészta, lebbencs és eperlevél tészták a magyar gasztronómia és a Kárpát-medence jellegzetes gasztronómiai termékei. Mindegyik nélkülözhetetlen alapanyaga jellegzetes magyar leveseinknek, ételeinknek.