A díjazottak:
Kasuba József 1939-ben született Szarvason, iskoláit is itt végezte. Kőműves és gépkezelő szakmunkás képesítésének megszerzése után több területen dolgozott: mezőgazdaságban, építőiparban, könnyű- és nehéziparban. Volt, amikor munkája távolabbi városba szólította, de újra és újra visszatért Szarvasra.
Pályája során mindig igyekezett városa és annak térsége érdekeit képviselni. 12 éven keresztül alelnöke volt a Cigány Nemzetiségi Önkormányzatnak, ez idő alatt jótékonysági munkája során mindig segítette a rászoruló fiatalokat és időseket. Hosszú ideig aktív részese volt a városért végzett önkéntes munkának, jótékonysági tevékenységnek. Hivatalos feladatai mellett mindig szem előtt tartotta, hogy a közösségért tegyen. Együttműködött Szarvas Város Önkormányzatának Képviselő-testületével, közreműködött a szarvasi lakosság érdekében. Munkáját mindig nagy igyekezettel, törekvéssel végezte, mindeközben igyekezett megfelelni az új követelményeknek, kihívásoknak.
Életébe szervesen beépült a sport. Maga is sportolt, részt vett a helyi sportegyesületek munkájában, 25 éven keresztül futballozott a Szarvasi SC, a Szarvasi MEDOSZ, a Nevelő Egyesület és a Krakkó Előre SC csapatában. Több megyei és országos sport, kulturális és oktatási rendezvényen, konferencián részt vett.
Feleségével, Rácz Évával 1960-ban kötött házasságot, ma is harmonikus, boldog házasságban élnek, két gyermekük és két unokájuk született.
Kasuba József 45 munkáját, a Szarvasi Cigány Kisebbségi Önkormányzatban betöltött tisztségében végzett tevékenységét és több évtizedes társadalmi munkáját a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága Kisebbségi díj kitüntetéssel ismeri el.
Dr. Csicsely Ilona több mint két évtizede elkötelezett támogatója a szlovák közösségnek. Munkája során minden lehetőséget kihasznált a hagyományok, a szokások és tradíciók, a szlovák nyelv ápolására, őrzésére, továbbadására. Különböző fórumokon, szervezetekben, mozgalmakban segítette a munkát, vagy vezetőként, vagy kollégáit támogatva.
Tagja volt az Országos Szlovák Önkormányzatnak. Tanácsaival, ötleteivel segítette, összefogta az ott dolgozó képviselők tevékenységét. Két cikluson keresztül elnöke volt a Békés Megyei Szlovák Önkormányzatnak, beindította, szervezte annak munkáját lehetőséget biztosítva a további feladatok ellátására. Húsz éven keresztül tagja, elnökhelyettese volt a Békéscsabai Szlovák Önkormányzatnak.
Munkatársaival közösen részt vett a Békéscsabai Evangélikus Egyház anyakönyveinek digitális feldolgozásában, ennek keretében megvalósult a születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatok feldolgozása egészen 1756-tól az állami anyakönyvezés bevezetéséig. Számos rendezvény szervezése, támogatása fűződik a nevéhez, mely összefonódott a Békés megyei szlovákság nevével. Támogatta a békéscsabai és a megyei civil szervezetek munkáját, szükség esetén jogi tanácsot nyújtott működésükhöz. Munkájára, segítségére mindig számítani lehetett, és ezután is nagy szükség van rá, a szlovákság elhivatott harcosa, képviselője.
Dr. Csicsely Ilona magas színvonalú munkáját, a Békés megyében élő szlovákság érdekében kifejtett tevékenységét, támogatását, a szlovák hagyományok, nyelv ápolásában, őrzésében, továbbadásában végzett erőfeszítéseit a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága Kisebbségi díj kitüntetéssel ismeri el.
Nagyné Martyin Emília Méhkeréken született, a gyulai Román Tanítási Nyelvű Gimnázium befejezése után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen magyar nyelv- és irodalom szakos tanári és etnográfus végzettséget szerzett. Jelenleg is első munkahelyén, a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságán, a Munkácsy Mihály Múzeumban dolgozik néprajzos muzeológusként, 2005-től a Gyulai Erkel Ferenc Múzeumban intézményvezetőként is tevékenykedik.
Elsődleges feladata a magyarországi románok népi kultúrájára vonatkozó tárgyi és szellemi emlékanyag összegyűjtése, valamint a múzeum gyűjtőkörébe tartozó települések néprajzi kutatása. A hazai román bázismúzeum gyűjteményébe került néprajzi tárgyakból kiállításokat rendezett az ország több pontján. Folyamatosan végez gyűjtéseket a néphagyományokról Békés, Hajdú-Bihar és Csongrád megyei településeken a magyar és a nemzetiségi közösségek körében. Több publikációja jelent meg, három önálló kötet, öt társszerzőkkel írt kiadvány és több száz tanulmány, mindezek mellett harminc néprajzi témájú kiadvány szerkesztési munkálatait végezte.
Néhány évvel ezelőtt tagja volt annak a kutatócsoportnak, amely az Arad Megyei Múzeum és a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága együttműködésében kutatásokat végzett a romániai és magyarországi vegyes lakosságú településeken, és részt vett az öt projekt eredményeként megjelent kötetek anyagának összeállításában, valamint az ezzel kapcsolatos kiállítások rendezésében. 1982 óta tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak, 1995-től a Nemzetiségi Szakosztály titkára, 2008-tól a Román Néprajzi Társaság tagja, megalakulása óta részt vesz a Magyarországi Románok Kutatóintézete néprajzi szekciójának munkájában, valamint a Román Ortodox Egyház Gyűjteménye tárgyi- és dokumentumanyagának rendszerezésében és leltározásában. 2010 és 2014 között a Békés Megyei Román Önkormányzat elnöke.
Martyin Emília a megyében élő román ajkú közösség egységesítésében, annak hagyományőrzésében, a közösség néprajzának megtartásában és bemutatásában végzett tevékenységét a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága Kisebbségi díj kitüntetéssel ismeri el.
Niedermayer Ernő 1942-ben született Eleken, általános iskoláit itt, míg a Mezőgazdasági Gépészeti Technikumot Mezőtúron végezte. 1960-ban a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban gyakornokként, majd hét évig műhelyvezetőként tevékenykedett. 1966-ban hazaköltözött Elekre, ezután a Kétegyházai Gépállomásnál kezdett dolgozni, volt műhelyvezető, termelési osztályvezető, műszaki vezető, megbízott igazgató. 1985-től a Kétegyházai Szakmunkásképző kollégiumi nevelője majd szakoktatója. 1995-ben nyugdíjba vonult. A dolgos hétköznapok azonban nem értek véget számára, fiával együtt a családi gazdaságot igazgatja, növénytermesztéssel foglalkoznak. 1967-ben házasságot kötött Kovács Zsuzsannával, egy fiúgyermekük született, és két unokájuk van.
Az Eleki Németek Egyesületének 1993 óta tagja, majd 1994-ben megalakult az eleki Német Kisebbségi (később Nemzetiségi) Önkormányzatnak a kezdetek óta tagja, majd elnöke. Az Eleki Németek Egyesületétől kapott "Leimen Ház"-at társaival felújították, és ide gyűjtötték össze a még fellelhető régi ruhadarabokat, bútorokat, használati tárgyakat, mindezzel méltó emléket állítva az egykori eleki németségnek. Mindezek mellett felújították a római katolikus temetőben álló, egy korán elhunyt lánygyermek emlékére épített kápolnát, ezt ma ravatalozóként, temetési szertartások színhelyeként használnak. Felkutatták, összehordták és rendbe hozták a régen Eleken szolgált katolikus plébánosok és papok sírkeresztjeit, némelyik gótbetűs kereszt 100 évnél is idősebb.
A 2014-es Nemzetiségi Választáson ismét elnyerte a választók bizalmát, és a Német Nemzetiségi Önkormányzat tagjává, a német nemzetiség érdekeinek képviselése alapján pedig újra elnöknek választották.
Niedermayer Ernő magas színvonalú munkáját, a német nemzetiség érdekében kifejtett tevékenységét, a német anyanyelv, kultúra és hagyomány ápolásában őrzésében és fejlesztésében tanúsított erőfeszítéseit a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága Kisebbségi díj kitüntetéssel ismeri el.
