Békési telepesek a Hegyközben


Kocsor, Hőzső, K. Szabó, Durkó, D. Szabó, Tarkovács, Diószegi, Vass, Szűcs – ismerősen csengő családnevekkel találkozhat az ember, ha ellátogató a tőlünk légvonalban 100 km-re fekvő Hegyközkovácsiba.

A Hegyköz Nagyváradtól északra fekvő dimbes-dombos tájegység, amely az erdélyi hegyek és az Alföld találkozásánál fekszik. Több kisebb-nagyobb falu terül el ott, ezek egyikre a 700 lelkes Hegyközkovácsi, amely egyike azon kevés romániai településnek, ahol nem fogy a lakosság, hanem az állandó betelepülés miatt még nő is. Tavaly egyetlen temetés sem volt a faluban. A lakosság nagy része – mintegy ötszáz fő – református vallású, de él itt egy kisebb baptista közösség is, akinek az ősei Okányból telepedtek a falutól északra fekvő Mezőfalvára. Ez azóta már nincs meg, a kommunista hatalom lerombolta. A falut és annak református lelkészét, Forró Lászlót látogatta meg magánjellegű kirándulás keretében Mucsi András városi képviselő és Pocsai Ildikó, az önkormányzat oktatási bizottságának tagja, aki mellesleg lelkes ápolója a magyarittabéi kapcsolatnak. A faluban 1900-1910 között több tehetős békési család vásárolt földet, akik Trianon után ott "ragadtak". A családi kapcsolatok a szétszakított országban is megmaradtak, sőt 1941-ben, Észak-Erdély visszacsatolása után Békés és Hegyközkovácsi között testvértelepülési szerződés is született. Forró László református lelkész elmondta: nyitottak a kapcsolatfelvételre. A békésiek leszármazottai ma is békésinek mondják magukat, és a két politikus ottani látogatása során is találkozott olyanokkal, akik derűs arccal újságolták el, hogy ők bizony békésiek. Forró tiszteletes egyébként Bihar megyei önkormányzati képviselő (RMDSZ) és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője (püspökhelyettes) is. A falu közigazgatásilag nem önálló, hanem a szomszédos Bihar községgel alkot egy önkormányzatot. 1792-ben a falu templomában prédikált Csokonai Vitéz Mihály, akinek emlékét a templomban emléktábla őrzi, a falu általános iskoláját róla, az óvodát a Szamóca című művéről nevezték el. A látogatók megismerkedtek a faluval, valamint ellátogattak a "békési sornak" nevezett utcába is, ahol a Békésről elszármazottak többsége él ma is. A két település kapcsolatának rendezése néhai Mester Péter tanár úr vágya is.


Kövesd a BékésMátrixot a Facebook-on a legfrissebb békési információkért!