Az Országgyűlés elrendelte a kötelező betelepítési kvótáról szóló országos népszavazást. A népszavazási kérdés úgy szól: Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését? A népszavazás lebonyolítására legfeljebb mintegy 4,9 milliárd forint fordítható. Az Országgyűlés most hozott határozatával szemben 15 napon belül lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, a testületnek 30 napja van a panasz elbírálására. Az országos népszavazást a köztársasági elnök tűzi ki 15 napon belül, úgy, hogy az a kitűzés napját követő 70. és 90. nap közé, és vasárnapra essen. Előreláthatólag szeptemberben vagy októberben lehet megtartani a referendumot.

Az Országgyűlés csökkentette a menedékkérőket és az oltalmazottakat megillető szociális juttatásokat. A menekültek nem kaphatnak több pénzt és több ellátást, mint egy magyar állampolgár. A módosítás célja, hogy a szigorításokkal visszatartsuk a gazdasági bevándorlókat. A szociális igazgatási törvényben június 1-jével megszüntették az integrációs szerződés intézményét. Jelenleg a nemzetközi védelemben részesítettek folyamatosan csökkenő összegben ugyan, de a magyar állampolgárokat megillető szociális juttatásoknál magasabb összegű, magyarországi beilleszkedésük elősegítését célzó integrációs támogatást kaphattak. Az elismerést követően a menekültek, az oltalmazottak a jelenlegi két hónap helyett csak egy hónapig lesznek jogosultak a befogadó állomáson tartózkodni. Szigorították a tartózkodási engedély belföldi kérelmezésének szabályait. Őrizetbe lehet venni azt, akit a magyar hatóságok a dublini eljárás keretében vettek át és az átadó tagállamban menedékkérő, Magyarországon azonban nem az.

Az Országgyűlés megkönnyítette a népszavazás kezdeményezésének benyújtási moratóriumán, lehetővé téve a párhuzamos aláírásgyűjtést azonos témájú indítványok esetén. Állampolgári kezdeményezés esetén mindaddig lesz lehetőség azonos tárgyú kérdés benyújtására, amíg az NVB nem hitelesíti jogerősen a másik kérdéshez beadott, megfelelő számú - 200 ezer - érvényes aláírást.

A parlament adó- és járulékmentessé tette a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatását, amely a közfoglalkoztatott jogviszony lejárta előtti piaci elhelyezkedés esetén fizethető ki.

A munka törvénykönyve helyett a szövetkezeti törvény szabályozza a jövőben az iskolaszövetkezeti foglalkoztatást. A módosítással a diákok ezentúl nem munkavállalók lesznek, hanem a Ptk.-nak megfelelő megbízási szerződés alapján dolgoznak majd. A mostani módosítás szerinte a diákok munkába állásának könnyítését szolgálja.

A Ház jelentésben kifogásolta az EU kiküldött munkavállalókat érintő tervezetét, amely előírná, hogy a más tagállamba kiküldött munkavállalók javadalmazása egyezzen meg a munkavégzés helyén végzett ugyanazon munka díjazásával.

Egyszerűsödnek a hírközlési hálózatépítési munkákkal kapcsolatos eljárások. A szupergyors internetet biztosító kábeleket elsősorban a meglévő villanyoszlopokra vagy a vízvezetékek számára kialakított közműalagutakba kell telepíteni. Minden új és felújított épületben elő kell készíteni a szupergyors internet csatlakozás feltételeit.

A hulladékgazdálkodási eszközök és létesítmények új használati rendszerének kialakításáról döntött az Országgyűlés. A kormány a hulladékgazdálkodás színvonalának javításával indokolta a módosítást, s célként jelölte meg a rezsicsökkentés megőrzését úgy, hogy csökkenjen a lerakókban elhelyezett hulladék mennyisége, és nőjön az újrahasznosított aránya.

A Ház módosította a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényt, melynek elsődleges célja, hogy a lassú járművel, azaz a településnéző "kisvonattal" közúti közlekedési szolgáltatást végző vállalkozások működése kapcsán létrejöjjön szabályozás.

A Honvédelmi tárgyú törvények módosításának célja egyrészt honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó speciális szabályok megteremtése. A Különadó törvény módosításának célja egyes, a szolgálati viszony megszűnésével összefüggésben kifizetett bevételek esetén a különadó alóli mentesülés biztosítása, ezzel is erősítve a katonai szolgálat különleges közszolgálati jellegét. Emellett a módosítások célja az önkéntes tartalékos rendszerre vonatkozó előírások módosítása, nem érintve a 2015 júliusától megvalósult illetményfejlesztés alapvető szabályait.

A fogyasztóvédelemről és a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvények módosításának legfőbb célja, hogy a több mint 4 éve hatályos és számos alkalommal módosított víziközmű-törvény gyakorlati alkalmazása során tapasztalt problémákat, kisebb hiányosságokat kezelje.

A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása az EU-s irányelvi előírásokat teljesíti. Megszűnik az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználatok vízkészlet járulék mentessége. Öntözés esetén évi 50ezer m3 vízmennyiséget meghaladó (ez kultúrától függően kb. 30-50 ha mezőgazdasági terület öntözési vízigényének felel meg), halgazdálkodás és rizstermesztés esetén évi 150 ezer m3 vízmennyiséget meghaladó vízhasználat már járulékköteles lesz.