Az 1920-as években a kisgazda mozgalom válságba jutott. A Kisgazdapárt 1908-ban alakult meg, átvészelte az első világháborút, majd 1920-ban az első szabad nemzetgyűlési választásokat is megnyerte. Mivel azonban a kiépülő Horthy-rendszer elitjének erős kormánypártra volt szüksége, a gróf Bethlen István köré csoportosuló politikai kör "megszállta" a Kisgazdapártot és azt az új, erős kormánypárt, az Egységes Párt részévé tette.

A kibontakozó gazdasági világválság korszakában ismét szükség volt egy ütőképes agrárpártra. Ezért döntött úgy a kisgazda érzelmű politikusok egy része, hogy újjászervezik pártjukat. Hangsúlyozva, hogy a kormánypárthoz nem kötődő alakulatról van szó, a Független Kisgazda és Földmunkás Párt nevet választották. 1929-ben dolgozták ki a párt programjának vázát Mezőberényben, majd 1930 során számos egyeztetésre került sor. Úgy döntöttek a szervezők, hogy október 12-én Békésen tartják az alakuló ülést. Összesen 2-300 ezer jelent meg itt és mondták ki a párt megalakulását. A szervezők közt ott találjuk B. Szabó Istvánt, békési gazdaembert, aki egy év múlva már a nagyközség bírája (első embere) lett. A párt programot fogadott el ("Békési Program"), amelyben a párt céljaként a mezőgazdaságból élő kisemberek, a kisgazdák, földművelők, földmunkások, kisiparosok, rajtuk keresztül az egész nemzet felemelkedését tűzték ki.

A gazdasági alapelv az volt, hogy az ország gazdasága elsősorban a mezőgazdaságra épüljön. Követelték a titkos választójog bevezetését, a gyülekezési és sajtószabadság megteremtését. Az 1930-as években és a háború alatt a Független Kisgazdapárt ellenzéki erő volt. 1944-ben, a németek bevonulása idején föld alá kényszerült, majd a "népi demokráciában" az ország legnagyobb pártja lett. Jobb sorsra érdemes, agrár-polgári párt lehetett volna egy normális demokráciában, olyan, mint a bajor CSU vagy az Osztrák Néppárt. A kommunista diktatúra a Kisgazdapártot is elsöpörte. 1956-ban ismét feltámadt, több minisztert is adott Nagy Imre forradalmi kormányba, köztük a békési B. Szabó Istvánt.

A kádári megtorlás ismét megsemmisítette. 1988-2002 közötti történelme ellentmondásos, de tény, hogy két kormánykoalíció része volt az FKGP és több város, megye irányításában vett részt. Ma is szükség van a paraszt-polgári gondolat képviseletére. Békésen ezt mi továbbra is képviselni kívánjuk.

A Kereszténydemokrata Néppárt és a Jobboldali Összefogás Békésért Polgári Kör képviselői nevében

Mucsi András
képviselő