B. Szabó István 1931-33 között Békés bírája (polgármestere) volt, majd tagja lett a városi és megyei képviselő-testületnek. 1939-47 között országgyűlési képviselő volt, 1946-ban miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltött be Nagy Ferenc kormányában. Mint a Független Kisgazdapárt alapítója, kérlelhetetlen ellenfele volt a nácizmusnak és a kommunizmusnak is. 1947 után visszavonult a politikától, de sorsát nem kerülhette el: mindenéből kiforgatták és az ötvenes évek derekán már ládaszegelő segédmunkás volt Budapesten. Itt érte a forradalom. Részt vett a Független Kisgazdapárt újjászervezésében, annak egyik vezetője lett. Az FKGP Intézőbizottsága tagjaként október 30-án rádióbeszédben tett hitet a polgári Magyarország mellett. Ez hamarosan sokba került neki. November 3-án Nagy Imre koalíciós forradalmi kormánya a Kisgazdapárt őt delegálta a három miniszteri poszt egyikére. November 4-én a szovjetek leverték a forradalmat. B. Szabót sem az angol, sem az amerikai nagykövetség nem fogadta be. Egy ideig bújkált, majd hazament és ott érte 1957 márciusában a letartóztatás. 1958 nyarán ítélték három év börtönre, de az ítéletbe beszámították a vizsgálati fogságban eltöltött időt is. 1959 novemberében szabadult. A parasztságért, a vidékért való kiállása, a polgári gondolat, a szabadság eszméje képviselete miatt büszkék vagyunk városunk díszpolgárára, B. Szabó Istvánra.
A volt politikus emlékét ápolni kell. November 3-án emléktáblájánál koszorút helyezett el Mucsi András, a KDNP helyi elnöke, Pocsai Ildikó alelnök és Füredi János titkár.
| Kálvinra és tanításaira emlékezünk |
| Pakisztáni vendég a református istentiszteleten |
| Szombaton ballagtak a végzősök a Refiben |
| Balogh Mátyásra emlékeztek |
| Balogh Mátyásra emlékeznek a reformátusok |
