2017. február 20-án kezdődött az Országgyűlés 2017. évi tavaszi ülésszaka. A Parlament ülését Orbán Viktor miniszterelnök beszéde nyitotta meg. A miniszterelnök elmondta, hogy öt veszélyforrást látunk, amellyel 2017-ben szembe kell néznünk. Brüsszel be akarja tiltani a rezsicsökkenést, továbbra is támogatja a bevándorlást, bele akar szólni a magyar adószabályokba és a munkahelyteremtő támogatásokba és külföldi befolyásolási kísérletek zajlanak.

A sikeres védekezéshez új nemzeti politikára és minél szélesebb egyetértésre van szükség, ezért első lépésként ezekben a kérdésekben nemzeti konzultáció indul.

Brüsszel be akarja tiltani a rezsicsökkenést. Magyarország ragaszkodik az energiaár-meghatározás jogához, ez nem "költöztethető" Brüsszelbe.

A bevándorlást Brüsszelben még mindig sokan támogatják. Most az önvédelem egy újabb kérdésével, a migránsok őrizetével kell foglalkozni, amelynek lényege az, hogy a kérelmet benyújtó migránsokat ügyük jogerős elbírálásáig őrizetben kell tartani.

Az ország előtt álló harmadik veszélyforrást az ország politikáját rejtetten, külföldi pénzekkel, szervezetten befolyásolni próbáló hálózatok jelentik.

Brüsszel idén kísérletet tesz arra is, hogy újabb gazdaságszervezési jogosítványokat vonjon magához, ami a magyar adószabályokat sem fogja kímélni. Ezért meg kell védeni a sikeres magyar adórendszert. A különböző munkahelyvédelmi támogatások - ilyen például a közmunka, a munkahelyvédelmi akcióterv és a munkahelyteremtő beruházások támogatása - szintén uniós támadás alatt állnak.

Orbán Viktor emellett hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaságpolitikai modell működőképes. Magyarország a 2016-ra kitűzött gazdaságpolitikai céljait elérte. A magyar emberek megdolgoztak az eredményeinkért.

74%-ra csökkent a GDP-arányos államadósság. Az idén is teljesíthető a 2,4%-os hiánycél. Tavaly 2%-kal bővült a magyar gazdaság, a kormány idén 4,1%-os, jövőre pedig 4,3%-os bővüléssel számol. A magyar külkereskedelem és a turizmus is rekordévet zárt tavaly.

Megkezdődött az őrizetbe vételről szóló törvényjavaslat parlamenti vitája. A kormány az európai terrortámadások és a romló európai biztonsági helyzet miatt döntött úgy, hogy megerősíti a jogi határzárat és csökkenti a biztonsági kockázatot. A javaslatban a legfontosabb változás az, hogy a menekült kérelmet benyújtóknak az eljárás teljes ideje alatt, - a jogerős elbírálásig - nem lesz joguk magyarországi tartózkodásra, kizárólag a tranzitzónában lehetnek. Ennek célja a megelőzés, hogy az esetleges nemzetbiztonsági, terrorfenyegetettségi szempontból kockázatot jelentő személyeket kiszűrje. Aki nem kap menekültstátuszt annak az érkezési irányba el kell hagynia a tranzitzónát, valamint az illegális bevándorlót nemcsak a határtól számított 8 km-es sávon belül, hanem az ország egész területéről vissza lehetne kísérni a tranzitzónába. Ezzel a megoldással minden kérelmet a határon lefolytatott eljárás keretében kell elbírálni.

Több közigazgatási illeték és igazgatási szolgáltatási díj megszüntetéséről is döntött a Ház. Ennek célja az állampolgárok és vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése volt.

Emellett - módosításokkal - ismét elfogadták az Alkotmánybíróság által korábban alaptörvény-ellenesnek minősített közigazgatási perrendtartási törvényt.

A parlament előtt fekvő indítványok közül a közúti közlekedési törvény módosítása a sofőrök pihenőidejének változtatásával kapcsolatos, az épített környezet kialakításáról szóló jogszabály átírásával pedig a 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlanok építése, bővítése is csak bejelentésköteles lesz. Lakóparkokra nem vonatkozik majd a szabályozás. Már tárgyalja a Ház a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítását.

A parlament megválasztotta zöldombudsmannak Bándi Gyulát.