Szeverényi Barnabás KÉSZ DÍJ átadón elhangzott méltatása:
Méltatottunk 1960-ban született Békéscsabán, egy mélyen vallásos család 12. gyermekeként. Iskoláit szintén Békéscsabán végezte, 1980-ban érettségizett a Rózsa Ferenc Gimnáziumban. A kitűnő érettségi bizonyítványa ellenére szülei a humán irányú továbbtanulását nem támogatták. Beíratták Tv szerelő tanulónak, amit azonban nem végzett el. Keresni kezdte az útját - immár a szülői háztól távol - dolgozott néhány hónapot szörpfőző üzemben, próbálkozott a könyv-terjesztéssel, majd áruházi eladó lett. Itt találkozott volt gimnáziumi tanárnőjével, aki igen rácsodálkozott a "karrierjére". Az Ő közbenjárására került a békési diákotthonba egy megüresedett pedagógus álláshelyre. Innen nem volt visszaút, a gyerekek iránti szeretete, azok ragaszkodása megerősítette elhatározásában.
Előbb Debrecenben elvégezte a Tanítóképző Főiskolát, majd közvetlenül utána Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar nyelv és irodalom szakon szerzett diplomát. 1986-ban kötött házasságot, melyből 3 gyönyörű gyermeke született: Barnabás, Balázs, és Beáta. 1997-ben a diákotthon megszűnése után "átcsábították"- Farkas Lászlóné, akkori igazgatónő hívására - az Eötvös József Általános Iskolába. Közben számos továbbképzésen fejlesztette pedagógiai ismeretit, városi bemutatókat tartott. Saját szavait idézve: "Még semmit sem csináltam, de már szerettek a gyerekek. És ez a szeretet hajtott, ösztönzött… Irodalmi műsorokat állítottunk össze, úgymond amatőr irodalmi színpadként működtünk." Munkája során igyekezett megmutatni az általa oktatott tantárgyakban rejlő szépségeket. A tananyag tanításán túl nevelt is. Kitüntető figyelmet fordított diákjai tanulmányi versenyekre és kulturális rendezvényekre való felkészítésére. A nevelésre visszatérve: az igényes személyiségfejlesztés, közösségépítés jellemezte munkáját. Pedagógiai munkájára jellemző volt a nyitottság, a tolerancia, a gyermek-szeretet, a jó szervezőkészség és a folyamatos tenni akarás. Személyisége, pedagógiai elhivatottsága és magas színvonalú szakmai munkája példaértékű. Rendhagyó foglalkozásain, előadásain betekintést engedett saját művészetébe, hazájáért, városáért felelősséggel gondolkodó történelmi látásmódjába, nemegyszer fiaival együtt áll színpadra.
Mindezek mellett folyamatosan részt vállalt és vállal lakóhelye kulturális életéből. Rendszeres szereplője megemlékezéseknek, előadásoknak, irodalmi esteknek. Szívesen emlékszünk például vissza Sinka-ballada estjére. A versekért, mindig is rajongott. Bár nem vallja magát költőnek, családja, főként testvére, Mihály ösztönzésére és Barkász Sándor támogatásával 2015-ben jelent meg verseskötete Hold-keringő címmel. Amikor valami fáj, valami megérinti, ki kell írnia magából, így születtek a kötet írásai a vívódásról, az elmúlásról, a szerelemről, az Istenhez való viszonyról.
Ezt a gazdag, tevékeny életet a háttérből - szintén pedagógus - felesége, csodaként megélt három gyermeke, valamint testvérei támogatják. Értékrendjét, tudását nemcsak tanítványainak adta és adja át, de örökségükkel élve gyermekei is a kultúra közelébe értek. Kollégái, tanítványai, azok szülei véleménye szerint közéleti munkásságával aktívan és hatékonyan hozzájárult Békés társadalmi fejlődéséhez. A város pedagógiai és kulturális területén hosszú időn át végzett kiemelkedő tevékenységéért 2013-ban "Békés Városért" kitűntetésben részesült, 2015-ben pedig Nefelejcs díjat kapott.
Mindezekért, de kiemelten nemes lelkéért és töretlen Istenszeretetéért döntött úgy a KÉSZ békési szervezete, hogy 2018-ban a KÉSZ díjat Szeverényi Barnabásnak adja át.
(X) Reklám
