Szilágyi Gábor szakápoló és Dr Kovács Péter fül-orr-gégész szakorvos.

Szilágyi Gábor méltatása:

Szilágyi Gábor 1946 március 24-én látta meg a napvilágot Békésen.

Édesanyja állatgondozó volt, édesapját nem ismerte. Négy testvére volt, ma ketten élnek húgával. Nagyapja nevelte. Öt általánost végzett Vizesfáson, a tanyasi iskolában. Tizennégy évesen a mezőgazdaságban kezdett el dolgozni, állattenyésztőként, a Hidasháti Állami Gazdaság vizesfási telephelyén.

1970-ben kötött házasságot kedves feleségével, 1975-ben költöztek be Békésre, ahol július elsejétől a „Cukorka üzemben” kezdett el dolgozni. Itt munkálkodott 2000-ig, rokkantnyugdíjazásáig. Nyugdíj mellett is tovább folytatta tevékenységét az immár Mezőberényben működő cukorka üzemben. Házasságából két lánya született, Magdolna és Anikó. Magdi Down szindrómás, állandó ápolásra, gondozásra szorul, most 47 éves. Anikónak egy kislánya született, Timi, aki ma 22 éves. Anikó a szülés után életét vesztette, így Timit az édesapja és a nagyszülők nevelték és szerették sajátjukként, és büszkék rá, hogy tanul tovább sport-rekreációs szakon.

Szereti a gyerekeket, az öregeket. Életben maradt beteg kislánya mellett professzionális szinten elsajátította az ápolást és a gondozást, így, miután végleg elköszönt a „Cukorkától”, idősek ápolására adta a fejét.

Soha nem tanulta ezt a szakmát, de olyan érzékkel, született képességgel, emberséggel és tehetséggel végzi azt, hogy neve fogalom lett mára Békésen. Nem hirdeti magát, mégis kézről-kézre adják.

Szeret főzni. Ha katona lehetett volna – próbálkozott, de lebukott a félszeműségével – bizonyára a század szakácsa lett volna. Csendes szavával, hihetetlen meggyőző erővel eteti ápoltjait, akik keze alatt szépen visszanyerik erejüket. Sosem vállal túl sokat, hogy oda tudjon figyelni az általa ápolt minden szükségletére. Ha elvállal valakit, azt vagy gyógyulásig, vagy haláláig gondozza. Nincs cserbenhagyás. És mindezekért sosem kér pénzt. Ha kap valamit, megköszöni, ha úgy érzi, túl sokat, nem fogadja el. Teljesen megbízható. Kulcsa van a zárhoz és az utolsó fillérig elszámol mindennel.

Ilyen ember nincs is, mondják tán sokan. De van. Ezt tanúsítom én is, e méltatás megfogalmazója és elmondója, akinek számtalan betegét gondozta a méltatott. Ha megláttam valakinél, tudtam, hanyatt dőlhetek, mert itt minden rendben lesz.

Ha Szilágyi Gábor itt van, minden rendben lesz – ez a mottó tehát. Ezért is lett ő idén a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének békési csoportja által alapított és Békés Város Önkormányzata által támogatott Sursum corda díj idei egyik díjazottja.

Dr Kovács Péter méltatása:

Mai díjazottunk Hódmezővásárhelyen született, de gyermekkorát  Kakasszéken, az akkor még  működő gyógytavak világában töltötte, ahol szülei dolgoztak. Később Orosházára költöztek, ott kezdte el az általános iskolát. Nagyon eleven gyerek volt, fölös energiáit sportba fektette, versenyszerűen úszott, országos szinten is kiváló eredményeket ért el. Az orosházi gimnáziumban kémia-biológia szakon végzett, de érettségi után váratlan indíttatásból a budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán kezdte meg tanulmányait, ahol két évet végzett el, amíg rá nem jött, hogy orvos szeretne lenni, mint az édesapja.

A felkészülés ideje alatt továbbra is kalandos életet élt, volt röntgen asszisztens, könyvtáros, mosogatófiú és kirakatrendező segédmunkás is. A mai napig vidá-man emlegeti ezeket az éveket.

1977-ben felvették a Szegedi Orvostudományi Egyetemre, ahol továbbra is aktívan sportolt, kajakozott, tagja volt az egyetem kosárlabda csapatának. Mindig a társaság központjában volt, csoporttársaival a mai napig szoros kapcsolatban maradt. Feleségét is egy ilyen vidám összejövetelen ismerte meg, ahol viccesen a menyasszonyaként  mutatta be, amivel addig cukkolták, míg igazzá nem vált.

Végzés után a békéscsabai véradó állomáson kezdett dolgozni, az ő idejében kezdték el a plazmaferézist is, a megyében először.

Egy év után sikerült a  fül-orr-gégészeti osztályra kerülnie, ahova mindig is szeretett volna. Megbecsült tagja lett az osztálynak, a mai napig visszajár oda ügyelni. Később, hogy többet lehessen gyermekeivel a békési szakrendelőben kezdett dolgozni, ahol nyugdíjasként a mai napig is teljes munkaidőben dolgozik a betegek örömére, hisz nagyon szeretik a mindig kedves és türelmes doktor bácsit.

Két fia van, akikre  nagyon büszke, Az utóbbi három évben kisunokája, Liza aranyozza be a napjait.

Hobbiként fiatal kora óta horgászik, a vízparton töltődik fel s felejti el a napi gondokat. Ötven évesen gondolt egy nagyot és letette a búvár vizsgát, így fedezte fel a Vörös tenger élővilágát. Minden évben részt vesz a Balaton átúszásban, egyre jobb időket érve el. Az idén nagy vágya teljesült volna, fiával együtt indultak volna neki a megmérettetésnek, a másik fiával pedig célul tűzték ki a tó halállományának horgászbottal való jelentős csökkentését. Ám a vírus közbeszólt. De ami késik, nem múlik.

A rendelőintézet vezetőjeként - bár rövid ideig gyakorolta ezt a funkciót - szerették, ami rengeteget elárul arról, hogy igazi emberből van gyúrva, aki orvosként, szakorvosként sem felejtette soha el az alaptételt, azaz ember tudott maradni mindig, minden körülmény között.

Mindezekért a nagyon szerényen, egy mosoly mögé rejtve viselt nagyszerű és nemes vonásaiért ítélte Dr Kovács Péternek idén a kuratórium a Sursum corda díjat.