A tárlatvezetés alkalmával Corvus-Kora Róbert bemutatta az eddig elkészült panoráma festményeinek technikai és történelmi hátterét. Majd a csoport a szép természeti környezetben található Bréda kastélykiállításait és a fényfestést tekintette meg.

A kastély története szorosan kapcsolódik a történelemhez, hiszen a közel 200 esztendő alatt az örökösök és tulajdonosok számos és jeles tettel és cselekedettel írták be magukat a térség történelmébe. A kastély a mai nevét utolsó tulajdonosáról gróf Bréda Viktorról kapta, aki 1938-ban halt meg a kastély falai között.

A Vásárhelyi - Bréda kastélyt 1948 után államosítják.
A kastély tetőszerkezetének leégése után nagy részben átépítik, falai között laktanyát, magtárat, szárítót, üzemi konyhát, irodát és Tsz központot is működtettek a több évtized alatt.
1965-ben a kertben álló Szent-Anna kápolnát lebontják, a kriptában lévő csontokat egy közös sírban helyezik el a községi temetőben.

A kastély állapota az évek alatt rohamosan romlott, falai az enyészet martalékává váltak. Az idő vasfoga mély nyomokat hagy a falakon és 1980. körül a kastélyt életveszélyessé nyilvánítják.

Hosszú évekig áll az épület lakatlanul, de 2009-ben az új tulajdonosai önerőből megkezdik a kastély felújítását.
2011-ben indult el a kastély teljes rekonstrukciós felújítása Európai Uniós forrás segítségével, a felújítás 2012. december végére fejeződött be.

A kastély Magyarországon, sőt Közép-Európában egyedülálló palladieszk, négy timpanonos, toszkán oszlopos kastély. A kastélyt kézdy - Vásárhelyi János Arad vármegye alispánja, királyi tanácsos építteti vélhetően anyósa tiszteletére.

A kastély az olaszországi vicenzai Villa la Rotonda utánérzése, klasszicista stílusban épült és immár felújítva áll impozánsan az Őt körül vevő őspark közepén.
A kastélykertben épült fel 1810. körül a Szent Anna kápolna és családi kripta az akkori tulajdonosnak, Vásárhelyi Albertné Brünek Judithnak köszönhetően, s lebontásáig majdnem 120 évig állt a kastély parkjában az öreg tölgyfák két sora között.