– Sőt, örülnénk neki, mert még mélyebb lenne a merítés, és sok olyan kolbásszal találkoznánk, ami eddig hiányzott a versenyről – hangsúlyozta Prohászka Béla, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének alelnöke, a zsűri elnöke. Aki sokadszorra áll majd a pontozóbizottság élén október 30-án, szombaton a CsabaParkban. Itt, a Mokry-sátorban 11 órától tartják a nyilvános pontozást, nem messze tőle pedig a frisskolbász-készítő bemutatót rendezik meg.
A szárazkolbászversenyen a bírálók a külső megjelenésre (szín, forma), a metszéslapra, a termék állományára 10-10, az ízre 20 pontot adhatnak majd. Szinte laborként funkcionálnak a zsűriasztalok, annyira tüzetesen vizsgálnak meg minden kolbászt. Először egészben nézik meg a mintadarabokat, ahogy a boltokban, piacokon látják a vásárlók. A megvágása után nyílik meg a termék, látszik a hús és a szalonna aránya, a fűszerek összedolgozottsága. A kóstolásnál számít a termék karakteres íze, ugyanakkor a jó csabai kolbásznak ,,kerek” az ízvilága, tehát egyik fűszer sincs túlsúlyban.
És hogy mi a biztosíték arra, hogy a zsűri valóban a legjobb kolbászokat találja meg? Nos, a kétfordulós szavazás. Több csoportban pontoznak bizonyos számú kolbászokat a hentesekből, gasztronómusokból és közéleti emberekből álló bírálók. Minden csoport megadott számú terméket juttathat a döntőbe, ahol már mindenki pontozza a legjobbakat, és ha pontegyenlőség lenne, még itt is lehetőség nyílik a „visszakóstolásra.” Ahogy Prohászka Béla fogalmazott: nagy a felelősség, ugyanis a nyertes lesz a fesztivál kolbászkirálya vagy királynője, és egy évig viselheti ezt a címet.
|
VálaszVálasz mindenkinekTovábbítás |
