Mucsi András vármegyei önkormányzati képviselő a megnyitó beszédében kiemelte a levéltár jelentőségét, amelyről munkáját ugyan kevesen ismerik, de mégis nagyon fontos szolgálatot végeznek. A régi iratok megmentése nagyon fontos, a nem szakszerű kezelés ezek megsemmisülését okozhatja. Nagyon fontosnak nevezte a polgári kori egyesületek számba vételét, anyagaik megismertetését.
Csibor Márton, a Nemzeti Művelődési Intézet vármegyei igazgatója bemutatta a kutatást és annak eredményeit. Elmondta: a projekt célja elsősorban az volt, hogy feltárja a közművelődéstörténeti előzményeket, ezeket digitalizálja és közétegye a kutatók számára. A magyar településeken működő polgári kori egyesületek történetének feldolgozása a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Művelődési Intézet együttműködésében 2021 óta folyik. A Nemzeti Művelődési Intézet minden vármegyében levéltári asszisztenseket biztosított a levéltáraknak, akik segítettek a dokumentumok keresésében és digitalizálásában. A kutatás eredményeként 19 vármegyei kötet (https://nmi.hu/kiadvanyok/letoltheto-kiadvanyok) és egy online felület (https://egyesuletek.mnl.gov.hu/) vált nyilvánossá mintegy 24 ezer civil szervezet adataival. Az összegyűjtött dokumentumok és a Magyar Nemzeti Levéltár adatbázisaiban lévő információk térképes megjelenítése segítségével a településeken élők számára is elérhetővé váltak az adatok. Az állampolgárok lehetőséget kapnak, hogy az elkészített adatvizualizációt maguk is kiegészítsék az egyesületekről fellelhető fotóikkal, irataikkal, emlékeikkel.
Sáfár Gyula, a vármegyei levéltár igazgatója az „A polgári kori Magyarország egyesületei” címmet tartott előadást a megjelenteknek. Az egyesületek száma különösen a kiegyezés után nőtt meg. Erejükre utalt taglétszámunk és vagyonuk, 1878-ban több, mint 16 ezer egyleti tagot tartottak nyilván a vármegyében. Az erősebb egyesületek felépítették a székházukat a települések központi terein. A nagyobb székházakban vendéglő működött, könyvtár, biliárdszoba, bálterem. A két világháború között tovább virágzott az egyleti mozgalom, új jelenség az országos hálózattal rendelkező szervezetek térnyerése az helyi önszerveződéssel szemben és a politikai jellegű egyletek megerősödése. 24 Békés megyei településen 147 egyesület iratai maradtak fenn és kerültek be a levéltárba. Jellemző iratok: alakulásra vonatkozó dokumentumok, közgyűlési, választmányi ülési jegyzőkönyvek, pénztárnaplók, tagnyilvántartásra vonatkozó iratok, könyvtári katalógusok találhatók. Helyenként levelezés, elismerő oklevelek, emlékkönyvek, egyesülettörténeti összeállítások is fennmaradtak. Az egyesületi adatbázis összesen 23 704 rekordot, vagyis egyesületet tartalmaz. Az adatbázison belül a megyék jól elkülöníthetők látszódnak a hierarchiában, ugyanakkor az adatok egységesen kezelhetők, például a térképes alkalmazás vagy a keresőfunkció révén. „Körök, egyletek. A civil társadalom története a dualizmus kori Békés megyében” címmel a levéltár könyvet jelentetett meg a tárgyban.
