Az ünnepség műsorvezetője Szegfű Katalin, az Értéktár Bizottság tagja volt, kulturális műsorral szolgált Szabó Edina, a református gimnázium ének-zene és rajz szakos tanára, valamint a Belencéres Néptáncegyüttes. Az értékek megőrzéséről Mucsi András, a bizottság elnöke beszélt.
Az alábbiakban az értéktárba bekerült értékek, művészek méltatása olvasható:
BALOG GÁBORNÉ KÉZMŰVES MUNKÁSSÁGA
Balog Gábornét gyermekkorától elbűvölte a szövés folyamata, amit a családjában látott. Haláláig őrizte azokat az abroszokat és szakajtókat, amik őelőtte készültek. Számára minden kenderfonalból készült tárgy a természet része. Első lépésként olyan szakmát választott (női szabónak tanult, mestervizsgát is tett e mesterségből), ahol megnyilvánulhatott kreativitása, alkotó gondolkodása. Az évek múlásával gazdagította ismereteit, elmélyítette felkészültségét. Megtanulta a virágkötészetet, a mézeskalácskészítés csínját-bínját, a foltvarrás technikáját, a kenderrel való bánást, a népi játszóházvezetés területeit is megismerte. Játszóházakban, táborokban próbálta megismertetni, megszerettetni a fiatalokkal a népművészetet, hogy az tovább élhessen. Figyelt arra, hogy a régi technikák fogásai ne tűnjenek el, az elkészült tárgyak ne csupán szépek legyenek, hanem hasznosak is. Így készültek Balog Gáborné Anna révén kendervirágok, lakásdekorációk, ízléses karkötők, egyedi vászonszatyrok, különleges könyvborítók, társasjátékok, bábok, rongybabák. Mind-mind közelebb hozza a gyerekekhez a régmúlt szeretetét, fogásait, tiszteletét.
Megszerzett ismereteit, készségeit soha nem öncélúan, csak saját hasznára alkalmazta, általuk mindig a közösséget kívánta szolgálni. Hű maradt szülővárosához, megyéjéhez, az itt élő emberekhez. Alapító tagja és 2006-tól egészen haláláig elnöke volt a Nefelejcs Békési Kulturális és Hagyományőrző Egyesületnek. Társaival szervezett programokkal színesítik településünk kulturális életét. Céljuk a magyar, ezen belül a békési tradíciók életben tartása.
Balog Gáborné hagyományőrző munkáját számos területen végezte: tanítás, tudásátadás, játszóházak-bemutatók tartása, kiállítások rendezése, kiállításokon való szereplés, rendezvényszervezés, alkotópályázatokon való részvétel. Munkássága a Békési Helyi Értéktár része.
DUDÁS MIHÁLY ÉS NEJE MÉZESKALÁSOS MUNKÁSSÁGA
Szikszay Sándor békési aranykoszorús mézeskalácsos mester nemcsak mézeseivel vívott ki magának számtalan díjat, elismerést, hanem faragott ütőfái, az általa készített 100 ütőfatervezet is öregbítette hírnevét. Bár a Békési Értéktárban az szerepel, hogy Szikszay munkásságának nem akadt folytatója, de a szintén itt élő Dudás Mihály és felesége méltó utódai a híres mézeskalácsosnak. Mihály autodidakta módon kezdte el tanulni a mesterséget, majd később cukrászvizsgát tett. A csabai Oszoczky mézeskalácsostól kapta meg a debreceni mézes receptjét, sőt ajándékul egy ütőfát is. A díszítéseket, az írókázást általában a felesége, Anikó végzi, hiszen az ütőfás mézesek mellett a hagyományos színes mézesbábot is készítik. Kemencében sütik a cukorsziruppal készített ún. ejzolt tésztákat, amelyeket különböző alakú fémszaggatókkal vágnak ki, és sütés után, rendszerint pirosra festik, valamint színes masszával („ejz”) díszítik. Az árusításra az engedélyt 1980-ban kapták meg, azóta járják a vásárokat, búcsúkat. Termékeik között a mézeskalács figurák mellett megtalálhatók az olyan vásárfiák is, mint a hosszú cukor, törökméz, nyalóka és grillázs cukorkák.
A 17 darabból álló ütőfagyűjteményükben van eredeti Szikszay faragvány is, de megtalálható köztük Rácz Ernő szeghalmi, Csicsely János csabai, valamint Fábián László békési fafaragók alkotásai is.
Páratlan gyűjteményük van eredeti fém szaggatókból, cukorkaformákból, gépekből, „bilét” papírokból, melyeket a mai napig használnak.
Alkotásaik értékét nem az elért díjakban, zsűrizésekben mérik, habár akad ezekből is, hanem az elégedett, visszatérő vásárlókban. Mézeseik eljutottak hazánk több tájára (Ópusztaszeren a Nemzeti Parkban egész kis kiállítás volt munkáikból), de munkáik elkerültek Japánba, Mexikóba, Amerikába is.
Napjainkra már csak egyedül képviselik ebben a régióban a hagyományos vásáros mézesbábos, cukorkaárus mesterséget. Mézeskalácsaik közt megtalálható a régen szerelmi ajándékként adott szív, a huszár, a lófej, a baba. Autentikus módon őrzik, éltetik tovább a népművészet ezen értékeit. Munkásságuk a Békési Helyi Értéktár része.
KOCSOR IMRÉNÉ KOSÁRFONÓ MUNKÁSSÁGA
Kocsor Imréné az általános iskolai tanulmányai után kezdte el tanulni a kosárfonószakmát, ahol 3 év gyakorlat után szerezte meg szakmunkás bizonyítványát. A munkapad mellett levelező tagozaton tanulva művezető, műszaki vezető, termelési osztályvezető, majd a Népművészeti Kisszövetkezet elnöke lett. A szakma nagy öregjeitől sokat tanult. Évtizedeken keresztül olyan nagy műhelyben dolgozott, ahol vegyes munka folyt az apró kosaraktól a bútorkészítésig. Ez a műhelymunka lett az alapja későbbi tevékenységének. Rendszeresen részt vettek különböző népművészeti pályázatokon, kiállításokon, ahonnan minden alkalommal kiemelkedő díjjal tértek haza, ezzel is öregbítve Békés hírnevét. Kocsor Imréné 1992-ben megalapította a Népművészeti Kosárfonó Betéti Társaságot. A családi vállalkozás műhelye minden érdeklődő számára látogatható. Sok-sok türelem, gyakorlat, és kitartás szükségeltetett, mire elérte azt, hogy saját üzemében is megvalósíthatta önálló elképzeléseit. Kétféle anyag, a fűz és a fa összedolgozásával olyan egyedi békési bútort készít, amit a szakma a legmagasabb elismeréssel jutalmaz. A szakmában eltöltött évtizedek alatt megszerette ezt a szép mesterséget. Tervei során igyekszik szem előtt tartani a használhatóságot, a szép egyszerű formákat. Célja, hogy a békési hagyományokra épülve az elkészült alkotások a mai modern lakásbelsőkben is megállják a helyüket. Kosaraiban, fonott vesszőbútoraiban a helyi békési hagyományokat ötvözi a mai igényekkel. Tárgyai kiváló kisbútorok, használati eszközök. Alkotásai megtalálhatók a NIT gyűjteményben, a békési közintézményekben. Számos hazai és külföldi kiállításra kapott meghívást. Munkássága a Békési Helyi Értéktár része.
LUKÁCS ESZTER MÁRIA HÍMZŐ MUNKÁSSÁGA
Lukács Eszter aktív korában és napjainkban is pedagógusként dolgozik. A népművészet szeretetét édesanyjától örökölte. Csodálatos környezetbe született, ahol mindig hímzés vette körül. Már gyermekkorában megismerkedett a kézimunkákkal, sokféle öltést megtanult. Középiskolás korában édesanyjával bekapcsolódott a népművészeti mozgalomba, díszítőművészeti szakkörvezetői tanfolyamokon vettek részti. Anyukája szakkörével mintákat gyűjtött, rajzolt, iskolákba függönyöket, terítőket hímeztek, kiállításokon mutatták be alkotásaikat. Édesanyja korai halála után átvette a szakkör vezetését. Ekkor kezdett el terveket készíteni, előnyomni. A tervezés során igyekezett a régi hagyományokat felkutatni, a régi forrásokból meríteni, azokat újra gondolni, átfogalmazni.
Lukács Eszter fontosnak tartja a tájegységek motívumainak megfelelő alkalmazását, a hímzések szerkezetét meg nem bontva, új dolgokat létrehozni, alkalmazni a mai körülményekhez viszonyítva. Munkáiban mindig a tökéletességet, a szép kivitelezést igyekszik megvalósítani. Legkedvesebb számára a Békés megyei hímzés, ezen belül a békési ködmön motívumkincse – szülővárosunk hímzése.
Tudatosan foglalkozik a népművészet különböző ágaival, kiemelten a hímzéssel. Folyamatosan bővíti tudását, rendszeresen vesz részt megyei és országos képzéseken. A kapott ismereteket gyermek- és ifjúsági szakkörök, játszóházak, bemutatók során tudja kamatoztatni. Munkássága a Békési Helyi Értéktár része.
DÁVIDNÉ GYARMATI ZSUZSANNA SZÖVŐ MUNKÁSSÁGA
Dávidné Gyarmati Zsuzsanna szövő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere igaz nem békési születésű, de 1987 óta a településen él. Azóta a Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola matematika-rajz szakos pedagógusa. Munkaközösség vezetőként, osztályfőnökként dolgozik iskolájában. Szívesen vesz részt az iskola és más intézmények által szervezett programok, pályázatok megírásában, szervezésében, lebonyolításában. Rendszeresen készíti fel tanítványait ifjúsági és gyermek népi kézműves pályázatokra. Több országos, regionális pályázaton szerepeltek sikerrel. Maga is rendszeresen pályázik szőtteseivel, sikereit országos pályázatok helyezései, Gránátalma-díj mutatja. Szabadidejében 1992 óta tagja, valamint 2000 óta vezetőségi tagja a Békés Megyei Népművészeti Egyesületnek. Számtalanszor részt vesz az egyesület által szervezett rendezvényeken, vásárokon, pályázatokon. Így jutottak el szőttesei számos hazai tárlatra. Lakóhelyén többször volt önálló kiállítása, de szerepelt külföldi bemutatkozásokon is. Nemcsak szövött munkái, hanem jómaga is részt vett közeli és távolabbi országok fesztiváljain, mint Franciaország, Kanada, Szerbia, Románia, Olaszország, Kína. Rendszeresen tart szakköröket, játszóházi foglalkozásokat, kézműves bemutatókat gyerekeknek, valamint felnőtteknek. Több ciklus óta az Országos Szövő Szakmai Bizottság tagja.
Alapító tagja, valamint 2006-os megalakulása óta elnökhelyettese a Nefelejcs Békési Kulturális és Hagyományőrző Egyesületnek, amely a békési tradíciók életben tartását is célul tűzte ki. 2021 közepétől Békés város egy külterületéről elnevezett Belencéres Néptáncegyüttes titkári pozícióját is ellátja.
Dávidné Gyarmati Zsuzsanna hagyományőrző munkáját számos területen végzi: tanítás, tudásátadás, játszóházak-bemutatók tartása, vásárokon, fesztiválokon való részvétel, pályázatírás, kiállítások rendezése, kiállításokon való szereplés, zsűrizés, rendezvényszervezés, alkotópályázatokon való részvétel. Munkássága a Békési Helyi Értéktár része.
Békési református gimnázium
A békési református gimnázium alapításának hagyomány szerinti évszáma 1552. Iskolaalapítóként Szegedi Kis Istvánt tartjuk számon, akinek a nevét 1938 óta viseli az iskola. A békési iskola 1861-ig a debreceni kollégium partikulája volt. 1861-ben Hajnal Ábel református vezető lelkész irányítása alatt szerveződött meg az önálló békési református gimnázium. Az intézményről elmondható, hogy mindig a felekezeti sokszínűség és a korszerű ismeretek felé való nyitottság jellemezte. Fennállása óta a környék egyik szellemi központja volt, számos kiváló értelmiségi kapta meg itt tudása alapjait. A dualizmus időszakában a polgárosodó zsidóság és a helyét a magyar értelmiségben kereső románok is nagy számban látogatták. Mind az első, mind a második világháborúban több tucat diákja vette fel a katonazubbonyt és adta életét a hazáért. A gimnázium története jól lekövette a magyar oktatásügy változásait: működött itt nyolc, hat és négyosztályos gimnázium, hol több, hol kevesebb tanulóval a diákotthon. 1948 és 1992 között az állam és az önkormányzat volt a fenntartó. A rendszerváltás után általános iskolát is szerveztek a gimnázium mellé, 2011-től pedig óvodával kiegészült, többcélú intézményként működik az iskola. A város, a környék és a vármegye életében betöltött szerepe miatt döntött úgy a Békési Települési Értéktár Bizottság, hogy felveszi a békési református gimnáziumot, mint kulturális értéket a helyi értéktárba.
A békési vasútállomás épülete előtti térburkolat
A 19. század második felében viharos gyorsasággal épült ki a vasút- és közúthálózat Magyarországon. Békésen 1883-ban épült meg a vasútállomás, amely a személyi forgalom mellett a gazdasági vasúti forgalmat is lebonyolította. Szükséges volt a szilárd útburkolat kiépítése a vasútállomások környékén és a főbb utcákon. Békésen is bazaltkockákat használtak, amelyeket homok alapba fektettek. Az akkoriban elterjedt burkolási módszer olyan tartósnak bizonyult, hogy 150 év távlatában ma is használható állapotban vannak a bazalt útfelületek. A kockaköveket kétsoros átkötéssel rakták le, így a különböző méretű kockákat jól hasznosították. A nagyméretű kockakövekkel a forgalmasabb utcákat burkolták, de ez ma már csak a vasútállomás mellett maradt meg. A használaton kívüli vasútállomás környékét rendszeresen megtisztítja a Békési Jövőszövő Egyesület, és az ő kezük munkáját dicséri az épület előtti, kisméretű kockakövekből álló felhajtó kitakarítása. A népnyelvben egyszerűen macskaköves útnak nevezett felület megőrzése indokolt, épített örökségünk részét képezi, és részét képezi pár hónapja a Békési Helyi Értéktárnak is.
