A Máté írása szerinti evangéliumnak a feltámadásról szóló beszámolója (Mt 28,1-10) felolvasása után Anna éneke (1Sám 2,1-8) alapján prédikált a református gyülekezet vezető lelkésze április 20-án, húsvét vasárnapján. Az egyházközség immár harmadik alkalommal húsvét hajnali meditatív áhitatot is szervezett a gyülekezet tagjainak 5:30-kor. A délelőtti istentiszteleten a lelkész elmondta, hogy a húsvét nem „vér nélküli” ünnep, hiszen az ószövetségi páskabárány és Jézus története is halállal van kapcsolatban. „A keresztyén húsvét is élet-halál határán mozog. Ma is sokan vannak halálközelben, tragédiák hozzák közel a halált. Senki sem tudja azt távol tartani magától. A húsvét sem érhető meg halál nélkül” – mondta. Anna, Sámuel próféta édesanyja nagy fájdalma volt, hogy sokáig nem lehetett gyermeke. De aztán mégis gyermeket szült, és Jézus is feltámadt. A húsvét összekapcsolódik az élet igenlésével. Isten ott mutatja meg a hatalmát, ahol a képességeink véget érnek. Az igazi bajunk az a húsvéttal, hogy nem tudunk mit kezdeni az élettel és a halállal. Anna története megtanít arra, hogy Isten közel van: ott van Anna nyomorúságában és örömében is. A mi életünk is tele van az elhagyottság érzésével, és azt gondoljuk, hogy ha rossz dolog történik, akkor elhagyott Isten. Az első keresztyének új módon tapasztalták meg az Urat, és 2025 húsvétján mi is éljünk a lehetőséggel, figyeljünk oda, hogy mindig Isten közelében érezzük magunkat, még a nehéz helyzetekben is – hangzott el a szószékről.
