Tisztelt megemlékezők!
Június 4. a nemzeti összetartozás napja. A Magyar Országgyűlés 2010-ben nyilvánította azzá, ezzel felülírta a gyásznapot, és a gyászból reménységes jövőt formáltunk.
Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A törvény a békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján, 2010. június 4-én lépett hatályba.
A törvény preambuluma így szól: "Mi, az Országgyűlés tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alaptörvényben rögzített felelősségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk:"
A nemzeti összetartozás egy szép szólam, nagyszerű gondolat, de csak akkor van értelme, ha tartalommal töltjük meg, és konkrétan megvalósítjuk.
A virtuális nemzetegyesítés kézzel fogható jele volt a kettős állampolgárság megadása 2010-ben, jelzem, ezzel is a szomszéd országok után kullogtunk, amiben a baloldali kormányok mulasztásainak döntő szerepe volt.
1. Kirándulások, iskolák
Az egyik ilyen, Békésen is kézzel fogható program A Határtalanul kirándulás. A program célja a magyar-magyar kapcsolatok építése, személyes kapcsolatok kialakítása, elmélyítése. A program a nemzetpolitikai célt fordítja le konkrét tapasztalatokra, azaz a Határtalanul a nemzeti összetartozás operatív programja. A program keretében magyarországi iskolák tanulói az állam támogatásával osztálykiránduláson vesznek részt a szomszédos országok magyarlakta területein, így személyes tapasztalásokat szereznek a külhoni magyarságról. Mindez a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának szakmai koordinációjával valósul meg. A program leírása a következő: „A nemzet összetartozása csak akkor lehet szoros kötelék, ha élő emberi kapcsolatok hálózatává válik. Ezért támogatjuk, hogy a Határtalanul Program keretében minél többen eljuthassanak egymáshoz, a kirándulások alkalmával pedig minél több ismeretséget és barátságot kössenek.”
Az elmúlt tíz évben sok száz békési hetedikes diák juthatott el Erdélybe, tapasztalta meg, hogy a határon is túl hangzik a magyar szó, és őrzik a nemzeti hovatartozásukat. Iskoláink, óvodáink határon túli testvérintézményekkel tartják a kapcsolatot, és további kapcsolatok fognak kiépülni a közeljövőben.
2. Testvértelepülési kapcsolatok
Békés is több testvértelepüléssel bír. 1941-ben a visszacsatolt bihari tájon fekvő Hegyközkovácsi lett Békés testvérfaluja, és a történelmi viszontagságok ellenére ez a kapcsolat megújult, ma is él. Ide tartozik a Kovácsival egy önkormányzatot alkotó Bihar, továbbá Gyergyószentmiklós, amellyel 1992-ben írtunk alá szerződést. Szerbiában Magyarittabé magyarjaival vagyunk kapcsolatban. Önkormányzatunk célja a kapcsolatok társadalmasítása: a hivatalos, protokolláris kapcsolatrendszer mellett a lakosság, a civilek, intézmények, egyházak barátkozására is szükség van.
3. Egyházi kapcsolatok
A nemzet szétszabdalása után is összetartott bennünket a közös nyelv, a közös kultúra, a történelmünk és a hit. A keresztyén egyházak a kapcsolatokat továbbra is fenntartották. A nemzeti összetartozást és a kettős állampolgárságot kimondó törvény előtt egy évvel, 2009-ben a reformátusok már példát mutattak, és egysegítették az 1920 után szétesett Magyar Református Egyházat. A debreceni Nagytemplomban 2009. május 22-én megtartott Alkotmányozó Zsinat fogadta el a Magyar Református Egyház alkotmányát. A döntéssel a Kárpát-medencei magyar református egyházak erősítették meg összetartozásukat és mondták ki alkotmányjogi egységüket.
A Kárpát-medencei református egyházak 2004-ben létrejött tanácskozó és javaslattevő testülete, a Generális Konvent 2009-től a Magyar Református Egyház részeként működik tovább. Ugyancsak egységes jogi kereteket teremtettek a Kárpát-medencei unitáriusok is.
Az említett két egyházon kívül természetesen a többi magyar egyház is kiveszi a részét a láthatatlan szálak fonásában, ahogy ez a hazai nemzetiségeknél is megfigyelhető, akik az anyaországiakkal többek között az egyházaik révén is szorosan egymásba kapaszkodnak.
Tisztelt megemlékezők!
Június 4. kapcsán természetesen nem feledkezhetünk meg a 105 évvel ezelőtti eseményekről sem. Azt már mindenki tudta 1918-ban, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia sorsa a felbomlás lesz. A részben újonnan született győztes szomszéd országok Magyarország területének nagy részére igényt tartottak. Az antant Magyarország feldarabolását szorgalmazta. A vesztes államokkal aláírandó békeszerződést már 1919-ben elkészítették, de a magyarországi anarchikus viszonyok miatt nem volt kivel tárgyalni, és amikor Horthy Miklós sikeresen megszilárdította a belső rendet, az antant úgy döntött, hogy meghívják a magyar delegációt. Gróf Apponyi Albert vezette a békedelegációt, amely 1920. január 6-án érkezett Párizsba. A magyarok hiába érveltek etnikai, történelmi, gazdasági adatokkal, az antant hatalmak nem akartak tárgyalni. Azt ígérték, hogy az idegen uralom alá kerülő „magyar népszigeteken” a kisebbségi jogokat biztosítani fogják.
A jó előre megírt békeszerződést a párizsi Trianon-kastélyban 1920. június 4-én írták alá. A 282 ezer négyzetkilométeres országterület 93 ezer négyzetkilométerre csökkent. A 18,2 millió állampolgárából 7,6 millió maradt. Ez 57%-os veszteség. Magyarország a közép-európai térség kisállama lett, amely Romániánál háromszor volt kisebb.
A magyarság 30%-át csatolták el, számszerűsítve: 1,6 millió magyar román, 1 millió csehszlovák, félmillió délszláv, 70 ezer osztrák állampolgár lett. A szerződés harmadik részében kimondták, hogy a Népszövetség engedélye nélkül Magyarország nem egyesülhet más országgal, ezzel lehetetlenné tették az Ausztriával történő egyesülést. Ugyancsak előírtak bizonyos kisebbségvédelmi rendelkezéseket is. Az ötödik szakasz 35 ezer főben maximálta a magyar honvédség létszámát, eltörölte a hadkötelezettséget, betiltotta a páncélos járművek, harci repülőgépek és hadihajók gyártását és vásárlását, ráadásul a dunai flottillát is elvették. 1921-től Magyarország köteles volt 30 éven át jóvátételt fizetni a háborús károkért.
A békeszerződés tönkretette az OMM által alkotott egykori gazdasági térséget, és helyén kisállamok sora helyezkedett el. Megszűnt a magyarok piaca, a közös pénz, a külső vámhatár, és mindent újjá kellett szervezni. 1920 után egyetlen sóbánya sem maradt Magyarországon, de az arany, ezüst és rézbányák is idegen kézre kerültek. Az olajmezők egy részét is elveszítettük. Ugyanez történt a földgázmezőkkel is. Elveszítettük a felvidéki vasérclelőhelyeket és a dél-erdélyi szénbányákat is. Miközben Magyarország 1918 előtt fát exportált, most már behozatalra szorult a Az utódállamokhoz kerültek a csallóközi, bácskai és bánsági jó minőségű termőföldek, ezzel a búzatermő földek fele.
Az iparban komoly gondok keletkeztek, hiszen míg a mezőgazdasági feldolgozóipar jórészt az új országterületen belül maradt, a kapacitást nem tudták kihasználni a nyersanyagok lecsökkenése miatt. A vasúti eszközöket gyártó üzemeink is megmaradtak, de vasúthálózatnak mindössze 38%-a maradt a trianoni Magyarországon. A határokat ráadásul úgy húzták meg, hogy az ország ne legyen képes többet háború vívására, ezért szétszabdalták a közlekedési hálózatot. Magyarország közlekedési hálózata alapvetően Budapest-központú lett, amelyet azóta sem hevert ki. A településhálózat csonka lett, sok település elveszítette vonzáskörzetét. Magyarország alapvetően főváros-centrikussá vált, és számos nyersanyagból és energiahordozóból behozatalra szorult.
Tisztelt békésiek!
Június 4. kapcsán gyertyát gyújtunk, fájó szívvel felsóhajtunk a Magyar Királyságit ábrázoló emlékmű mellett, de egyúttal bizakodással is tekintünk a jövőbe. Él még magyar a Kárpát-medencében és azon túl is. Tesszük a dolgokat, építjük nemzetünk jövőjét határon innen és túl.
Köszönöm, hogy meghallgattak!
