Április 24-én Dévaványán, április 25-én Békésen, a Malomvégesi Református Temetőben szervezett megemlékezést a Békés Vármegyei Helytörténeti Egyesület az 1919-es román katonai bevonulás során meggyilkolt civilekre emlékezve.
A tragikus eseményekre Mucsi András történész, az egyesület alelnöke emlékezett. A békési főhajtást a Békési Városvédő és Szépítő Egyesülettel karöltve szervezték a helytörténészek.
1919 áprilisában Békés vármegye román megszállás alá került. A kijárási tilalom bevezetése, a cenzúra és a román hadsereg erőszakos megnyilvánulásai számos esetben a lakosság ellenállásába ütköztek, így több helyen összetűzésekre is sor került sor a megszálló alakulatok és a polgári lakosság között. Az ellenállási törekvések kudarcát követően botozások, bebörtönzések és gyilkosságok is történtek.
1919. április 26-án volt Békésen, a Csatárkertben a román katonai vérengzés, amelyben 12 civil csatár- és kászmánykerti ártatlan áldozat vesztette életét. Gyula felől, a gerlai úton érkeztek a román királyi katonai csapatok, akik szuronyokkal, lőfegyverekkel támadtak először, majd ágyúzni kezdtek a város felé. Egy ágyúgolyó a Hajnal utca 12. szám alatti házba talált, amely során a 85 éves özvegy Fekete Gáborné született Csete Zsuzsánna életét vesztette. Az áldozatok a környéken lakó egyszerű földműves emberek voltak, malomasszonykerti tanyákban élő földműves férfiak, és egy idős özvegyasszony esett a vérengzés áldozatául. Sebestyén Sándor súlyos sérüléseket szenvedett, sikerült megmenekülnie. A románok ezután közel egy éven át megszállva tartották a várost, jelentős anyagi károkat okozva.
A békési megemlékezésen koszorút helyezett el az önkormányzat, az egyesületünk, valamint a helyi politikai pártok.