A református egyház felépítése több szintű: a gyülekezetek és az egyházkerületek között helyezkedik el az egyházmegye, amelynek élén lelkészi (esperes) és világi (gondnok) áll. Az esperest a gyülekezetek presbitériumai választják, mégpedig úgy, hogy minden gyülekezetnek összesen egy szavazata van. A gyülekezet szavazatával azt a jelöltek támogatja, aki a presbitériumi testületen belül többségre tett szert. Sípos Tas Töhötöm gyomai lelkész, jelenlegi esperes nyugdíjba vonulása miatt új vezetőt kellett választani az egyházmegye élére. Az elmúlt három hétben került sor a választásra. A posztra Katona Gyula (Békés) és Pentaller Attila (Szarvas) lelkészeket jelölték. A 36 gyülekezet közül 24 támogatta a békési jelöltet, 12 pedig a szarvasi kihívóját. A szavazatokat április 21-én számolták össze. Az új esperest május 12-én iktatják be, az esperesi hivatal pedig Gyomaendrőd városból Békésre költözik. Utoljára 60 éve volt békési esperese a Békési Református Egyházmegyének, a háború után két évig Horváth Zoltán töltötte be azt a szolgálatot, aki azonban nem bírta a kommunista államhatalom bizalmát, ezért elmozdították hivatalából.
Az esperes80. § (1) Esperesnek olyan lelkész jelölhető, aki a jelölést megelőzően legalább 10 évi folyamatos, önálló gyülekezeti lelkészi szolgálattal rendelkezik.(2) Az esperest az egyházmegyében önálló lelkészi tisztséget viselők közül kell választani.(3) Az esperest tisztségében az egyházmegyei közgyűlés erősíti meg, és ezt az egyházkerületi közgyűlésnek bejelenti.81. § Az esperest akadályoztatása, valamint az esperesi tisztség üresedése esetén valamennyi funkciójában az egyházmegyei lelkészi főjegyző helyettesíti.82. § (1) Az esperes elnöktársával, az egyházmegyei gondnokkal együtt képviseli az egyházmegyét.(2) Az esperes az egyházmegyei gondnokkal együtt az egyházmegyéhez tartozó egyházközségek és egyházi tisztségviselők felügyelője, az egyházmegyei és felsőbb egyházi hatóságok határozatainak végrehajtója.(3) Tisztségénél fogva tagja az egyházmegyei közgyűlésnek, az egyházmegyei tanácsnak, az egyházkerületi közgyűlésnek, az esperes-gondnoki értekezletnek.(4) Az esperes hatáskörébe tartozik különösen:a. az egyházmegyei közgyűlésnek az egyházmegye életéről jelentést tesz,b. lelkészek választása és helyettesítése ügyében a törvények szerint intézkedik,c. az egyházközségi választások alkalmával a törvényben megjelölt hatáskörben intézkedik,d. az egyházközségek vagyonleltárát és költségvetését jóváhagyja,e. az egyházközségi választók névjegyzékét hitelesíti,f. a lelkészcsaládokat pásztorolja.(5) Az esperes elnöktársával, az egyházmegyei gondnokkal együtt:a. az egyházmegyei közgyűlés és tanács összehívása iránt intézkedik, a tanácskozásukat vezeti,b. az egyházközségi választók névjegyzéke ellen beadott fellebbezéseket elbírálja,c. az egyházmegyében működő bizottságok tevékenységét irányítja,d. a megállapított költségvetés keretén belül elnöktársával egyetértésben utalványoz,e. az egyházmegye pénztárára felügyel,f. az egyházmegye levéltárára és az egyházmegye területén levő műemlékekre felügyel,g. az Országos Református Egyházi Közalap ügyében és a Református Lelkészi Nyugdíjintézetre vonatkozóan a törvény szerint reá váró feladatokat teljesíti,h. dönt az egyházi törvényben hatáskörébe utalt ügyekben.83. § (1) Az esperes az egyházmegye minden egyházközségét köteles az egyházmegyei gondnokkal együtt évente meglátogatni (canonica visitatio). Minden egyházközséget évente legalább egy alkalommal meg kell vizsgálni. Ha az esperes és az egyházmegyei gondnok ezt személyesen nem tudja teljesíteni, felkérésükre egyházmegyei tanácsosok járnak el.(2) Az esperesi látogatásról az esperes vagy az általa megbízott látogató küldöttség jegyzőkönyvet készít, amelyben az egyházközség életének minden mozzanatára ki kell terjedni.(3) Az esperes a jegyzőkönyvek alapján készített jelentést az egyházmegyei közgyűlés elé terjeszti.(Részlet a Magyarországi Református Egyház alkotmányából)
