A Békési Református Egyházközség sorozata, a Protestáns Esték keretében Bagita Attila a forradalom emléknapjának előestéjén Bethlen Gábor politikusi pályáját, a korabeli Erdély politikai viszonyait mutatta be. A református gyülekezeti teremben népes hallgatóság előtt az 1613. október 23-án Kolozsvárott fejedelemmé választott Bethlenről esett szó, aki a törökök kegyéből került trónra, de fejedelemként a magyar érdekeket tartotta szem előtt. A kicsiny, de gazdag, két nagyhatalom között vergődő fejedelemség élén 1609-1690 között református fejedelmek álltak, akik között kiemelkedő volt Bethlen Gábor. 1580-ban született Marosillyén, a birtokot még az apja szerezte meg. Családja a források szerint Gyoma környékéről származott. Bocskai Istvánnal szoros kapcsolatban állt, politikai okok miatt kétszer menekült el a törökökhöz, akik 80 ezer fős hadsereggel kísérték haza Erdélybe 1613-ban. Október 23-án a kolozsvári országgyűlés 100%-os aránnyal választotta meg államfőnek. Bagita Attila előadásából megtudtuk, hogy az erdélyi fejedelemség kialakulása egy folyamat volt, de semmiképpen sem akartak az erdélyiek külön államot szervezni. Erdélyt "keleti Magyar Királyságnak" tekinthetjük, amelyben magyarok, székelyek, szászok és románok éltek együtt. A vallások és etnikumok között Bethlen kormányzása idején béke honolt, a fejedelem számára csak a rátermettség számított. - tudtuk meg Bagita Attilától.