Árgyelán Elvira
1969-ben Medgyesegyházán született. Iskolai tanulmányait a Pusztaottlakai Román Tanítási Nyelvű Általános Iskolában kezdte. Román anyanyelvű lévén-melyet büszkén vállal-, számára természetes, hogy családja és közössége körében a román nemzetiségi nyelvet beszéli.
Kisiskolás korában, majd a Nicolae Balcescu Román Tanítási Gimnáziumban-ahol érettségizett-, számtalan nemzetiségi programon, versenyen vett részt. Mindig kitűnő szorgalmával, tehetségével, így sokszor a díjazottak között szerepelt. Fiatalon elkötelezettséget vállalt a Magyarországon élő románok nyelvének, kultúrájának felmaradásáért, hagyományaik továbbörökítéséért.
2002-ben Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának tagjának, és a pusztaottlakai Román Nemzetiségi Önkormányzat tagjának is megválasztották.
Kiváló munkájának elismeréseként 2006-tól napjainkig a Pusztaottlakai Román Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Nemcsak településén, hanem a térségben, megyei, országos szinten is lehet számítani segítő tevékenységére, szívesen osztja meg tapasztalatát. Sikeresen szélesítette lakóhelye testvértelepülési kapcsolatát az anyaországi Salva-val és Petroval.
A Románság Hagyományaiért és Jövőjéért Egyesület, Medgyesegyházán a megalakulása óta számít segítségére, amit önzetlenül meg is tesz. A 2006-ban megalakult Pusztaottlakai Purdi Mihály Román Kulturális Egyesület alapítótagja és elnökhelyettese. A nemzetiségi civil szervezetek sokat köszönhetnek Neki megalakulásuk és elindulásuk, napi munkájuk során.
Több sikeres hagyománnyá vált román nemzetiségi rendezvény szervezője: Nemzetiségi bál, Purdi Mihály mesemondó verseny, Pusztaottlakáról elszármazottak találkozója.
Tiszteli és ápolja az ősök által fennmaradt román kultúrát és hagyományokat, valamint a jövő nemzedékének is segít átörökíteni a nyelvet, hagyományokat.
Önkéntesként óvodásoknak tanít népi játékokat, s mesél Nekik nemzetiségi nyelven.
Román ortodox vallása révén rendszeresen részt vesz a liturgiákon, rendezvények létrehozását szervezi és tevékenyen segíti. Hitének erősségét mutatja az önzetlen támogató tevékenysége egyháza iránt.
A Békés megyei román nemzetiségi közösségért végzett kiemelkedő munkájának, a román nemzetiségi hagyományok és értékek megőrzésében és ápolásában végzett áldozatos tevékenységének elismeréseként a Nemzetiségi, Etnikai, Vallásügyi és Civil Bizottsága Kisebbségi Díjban részesíti Árgyelán Elvirát. Hack Máriának.
Hack Mária
Már egészen fiatalon határozott elképzelése volt, hogy mivel szeretne foglalkozni, amikor felnőtté válik: a kisgyermekekkel s azok nevelésével. Nem csoda tehát, hogy céljai elérése érdekébe Budapesten óvónőképző főiskolára iratkozott be, s annak elvégzése után itt is kezdett el dolgozni. A budapesti évek alatt ismerkedett meg későbbi férjével, Ferenccel is, akivel Békés megyébe, Gyomára költöztek.
Mindketten állást kaptak a településen. Mária a város egyik óvodájában, a Kossuth utcaiban kezdett el dolgozni. Közvetlen és segítőkész természete miatt nagyon hamar megszerették a kisgyermekek és szüleik is. A kollégáival mindig megértette magát, nyitott, kreatív személyiség volt már ekkor is. Férje is megbecsült tagja volt közösségének. Házasságukból két gyermekük született: Dóra és Gábor, akiket viszont Máriának egyedül kellett felnevelnie férje korai halála miatt.
Nehéz időket kellett megélnie a családnak, de Mária sosem adta fel: az óvónői állást feladva a régi 1-es számú általános iskolában (a mai Kis Bálint Református Iskola) könyvtárosi állást vállalt. A két gyermek nevelése és a mindennapi munka mellett beiratkozott Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtárosi szakára, melyet el is végzett. Mindezek mellett az általános iskolában helyettesítési feladatokat is ellátott.
A sors azonban nem kímélte: létszámleépítés miatt munkanélküli lett, de mindig is előre tekintett.
2006-tól a Békés Megyei Önkormányzat Hivatalának dolgozója lett. Szakmai tapasztalata miatt a Szakmai, Felügyeleti Osztályon dolgozott mint kulturális referens egészen nyugdíjazásáig. Munkáját elismerték, megbecsült tagja volt a megyeházi közösségnek.
Bártan elmondható róla, hogy ízig-vérig sváb. Gyomaendrődön, a német nemzetiség meghatározó tagja, a mai napig is aktív részese, szervezője a település német nemzetiségi rendezvényeinek.
Életét meghatározza a német nemzetiségi hagyományok és kultúra ápolása, a nemzetiségi értékek gyűjtése, megismertetése.
A Békés megyei német nemzetiségi közösségért végzett kiemelkedő munkájának, a német nemzetiségi hagyományok és értékek megőrzésében és ápolásában végzett áldozatos tevékenységének elismeréseként a Nemzetiségi, Etnikai, Vallásügyi és Civil Bizottsága Kisebbségi Díjban részesíti Hack Máriát.
Csabacsűdi Hagyományőrző Népdalkör és Citerazenekar
A csabacsűdi Hagyományőrző Népdalkört és Citerazenekart 1997 januárjában alapította 28 népdalokat kedvelő személy, akik főleg nyugdíjasok voltak. Alapításuk célja volt, hogy a népi hagyományokat ne hagyják veszni.
Megkezdődött tehát a környék főleg szlovák dalainak felkutatása, melyeket néhány idős személy még dúdolgatott. Nagy szerepe volt ebben Oláh Miklósné szlovák tanárnőnek, aki sokat tett a helyi kultúra megőrzéséért és fellendítéséért.
A névválasztásuk során igyekeztek megfogalmazni közösségük létrehozásának célját, így lett a nevük "Hagyományőrző Népdalkör és Citerazenekar". A népdalkör Major Józsefné vezetésével alakult.
Major Józsefnének, mint nyugdíjas óvónőnek, nagyon sokat köszönhetett a csabacsűdi közösség és nem utolsó sorban a Hagyományőrző Népdalkör tagsága. Szívvel-lélekkel igyekezett ösztönözni a csapatát az anyanyelv megtartására, hasznosítására. A településen a szlovák kultúra fellendült, miután a fiatalabb generációt is igyekeztek bevonni a hagyományőrzésbe.
Lépésről lépésre haladtak előre és idővel egyre magasabb szintű minősítést értek el, melyről időrendben néhány adat, a teljesség igénye nélkül:
Az imént felsorolt megmérettetések nem mindegyike szlovák nemzetiségi nyelvű volt, de identitásukat nem tagadták meg, minden alkalommal felléptek szlovák dalcsokorral is. Volt, ahol azért külön is díjazták őket.
A Dél-alföldi régióban fellépéseikkel igen közkedveltek. Igyekeznek repertoárjukat bővíteni, meghívásoknak eleget tenni. Évente 20-25 fellépésre van felkérésük, de ebben az évben ez meghaladja a 30-at.
Segítőjük a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat és a Csabacsűdi Szlovák Kör Egyesület, melynek mindannyian tagjai és jól együttműködnek.
Létszámuk az idősödés miatt változó, de 21-nél kevesebben még nem voltak.
Jelenlegi vezetőjük Major József.
A Békés megyei szlovák nemzetiségi közösségért végzett kiemelkedő munkájának, a szlovák nemzetiségi hagyományok és értékek megőrzésében és ápolásában végzett áldozatos tevékenységének elismeréseként a Nemzetiségi, Etnikai, Vallásügyi és Civil Bizottsága Kisebbségi Díjban részesíti a csabacsűdi Hagyományőrző Népdalkört és Citerazenekart.
Petrovity Szekula
Petrovity Szekula a volt jugoszláviai Bosznia -Hercegovina tagköztársaság Glámocs járásában, Málo Szelo településen született 1963. január 8-án. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában, egyetemi tanulmányait Splitben végezte.
Petrovity Szekula, foglalkozását tekintve jogász, a szerbiai Beocsin járási hivatal jegyzője. Elsősorban azonban a beocsini kulturális élet jeles képviselőjeként ismert. Költő, író, színházi rendező, könyvszerkesztő, archívumvezető.
A fotózás nagy kedvelője. Ebben az évben fotókiállítást rendezett saját fotóiból "Battonya szemmel rögzítve, szívben megőrizve" címmel. a Battonyai Szerb Kulturális Nap alkalmából, a Szerb Helyi Önkormányzat székhelyén.
Petrovity Szekula olyan ember, akire és akinek a segítségére mindig számíthat a szerb közösség:
Mit is köszönhetnek Petrovity Szekula úrnak? Néhányat, a teljesség igénye nélkül:
- a gyönyörű szerb népviseleteket, melyek az ő közbenjárása nélkül nem lennének e közösség ékes díszei,
- a szerb népi hangszereket, kottákat, a szerb nyelvű tankönyveket, jutalomkönyveket, melyeket minden évben az ő közbenjárására kapják meg a közösség tagjai.
Battonyára 1997 óta jár.
A Battonya - Beocsin testvérvárosi kapcsolat tartalommal való megtöltésében elévülhetetlen érdemei vannak. Így többek között neki köszönhető a két város közötti sokrétű kulturális, sport és gazdasági együttműködés, az üzletember találkozók, vagy a cserediák kapcsolatok kiépítése. Ez utóbbinak köszönhetően a Battonyai Két Tanítási Nyelvű Szerb Általános Iskola és Óvoda diákjai és pedagógusai minden évben tanulmányi kiránduláson vesznek részt Szerbiában, megismerve az anyaország történelmi, irodalmi és földrajzi nevezetességeit.
Az ő közbenjárására a battonyai labdarugó-, karate-, és sakkcsapatot számtalanszor vendégül látták Beocsinban. Battonyára pedig Beocsin város BRILE néptánccsoportja, tamburazenekara és amatőr színjátszó csoportja lép fel évente. Az amatőr színjátszók munkájában Petrovity Szekula rendezőként vesz részt.
Barátai azt mondják róla: ő az az ember, akinek életfilozófiája az önzetlenség.
A Békés megyei szerb nemzetiségi közösségért végzett kiemelkedő munkájának, a szerb nemzetiségi hagyományok és értékek megőrzésében és ápolásában végzett áldozatos tevékenységének elismeréseként a Nemzetiségi, Etnikai, Vallásügyi és Civil Bizottsága Kisebbségi Díjban részesíti Petrovity Szekulát.
Zsigmond Károly Miklós
Zsigmond Károly Miklós 1944. december 5-én, Dobozon született.
Általános iskolai tanulmányait Dobozon végezte. 1963-ban megnősült, 4 felnőtt gyermeke van, melyből ketten főiskolát, ketten szakmunkás bizonyítványt szerzett.
Munkáját a helyi termelőszövetkezetben kezdte, majd 1964-től 1988-ig Békéscsabán, a Volán vállalatánál dolgozott különböző beosztásokban (kalauz, vezénylő tiszt, megyei fő menetirányító, osztályvezető, igazgatóhelyettes). Munkavégzés közben elvégezte a Közgazdasági Technikumot, majd ezt követően Budapesten felsőfokú autóforgalmi technikusi végzettséget szerzett. Munkáját kétszeres Kiváló Dolgozó kitüntetéssel ismerték el.
A dobozi önkormányzatnál, mint közterület-felügyelő, majd közösség vezető végezte munkáját 2004-ig, nyugdíjba vonulásáig. Munkavégzése során több szakmai végzettséget szerzett (öntözéses növénytermesztő, KRESZ szakoktató, középfokú pénzügyi és adóellenőri, felsőfokú kereskedelmi és idegenforgalmi menedzser).
Közéleti tevékenységét 1963-ban Sóssziken, a cigánytelepen kezdte, ahol fiókkönyvtárat működtetett. Írástudatlan felnőtt cigány embereket készített fel az általános iskola 1-4. osztályának záróvizsgáira. Jelentős tevékenységet fejtett ki a Sóssziki cigánytelep felszámolásában. Az elsők között volt, aki a telepről beköltözött a faluba. 1991-ben megalakította a dobozi cigány egyesületet, melynek elnökévé választották.
1990-től 2006-ig a helyi önkormányzat képviselője volt.
1993-ban alapító tagja és elnöke lett a Békés Megyei Cigánylakosok Egyesületének 2004-ig.
1995-től 2003-ig az Országos Cigány Önkormányzat képviselőjeként a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökeként tevékenykedett.
Jelenleg a helyi, a megyei és az országos önkormányzat képviselője.
Kisebbségi munkájáért 1999-ben megyei díjban részesült. 2003-ban a Békés Megyei Cigány Önkormányzat aranygyűrűjét kapta, majd 2011-ben Doboz Nagyközségért végzett munkájáért kitüntetést kapott. Munkájával, szervező és koordináló tevékenységével a cigányság élethelyzetének javítását, az értelmiség és a cigány politikusok kinevelését segítette és segíti.
A Békés megyei roma nemzetiségi közösségért végzett kiemelkedő munkájának, a roma nemzetiségi hagyományok és értékek megőrzésében és ápolásában végzett áldozatos tevékenységének elismeréseként a Nemzetiségi, Etnikai, Vallásügyi és Civil Bizottsága Kisebbségi Díjban részesíti Zsigmond Károly Miklóst.
