Az ülés helyszíne nem volt véletlen, hiszen a felterjesztések között szerepelt a Gyulai Vár és Erkel Ferenc szülőháza valamint életműve is. Mellettük a napirendi pontok között volt még a Békés megyéből induló magyarbiliárd, a Körös-Maros Nemzeti Park és a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely továbbá a mezőhegyesi Nóniusz lófajta. Az ülésen tanácskozási joggal jelen voltak a Gyulai Települési Értéktár Bizottság tagjai is. A zárt ülés után nyilvános sajtótájékoztatón ismertette a döntéseket Farkas Zoltán, a megyei értéktár bizottság elnöke.

A Békés Megyei Értéktár Bizottság megyei értékké nyilvánította a magyarbiliárdot és kezdeményezte felvételét a Magyar Értéktárba a felterjesztő Magyar Bábus Biliárd Egyesület kérelme alapján.

A magyarbiliárd eredetileg német-olasz eredetű játékból honosodott meg és alakult ki Magyarországon. A magyarbiliárdot főként Békés megye és Hódmezővásárhely környékén játszották és játsszák ma is. Érdekes tény hogy a magyar fővárosban az első, "lyukatlan" karambol-asztalt jó pár évvel a 1848-49-es szabadságharc után használták az Európa-szállodában. A magyarbiliárd egyfajta hungarikum. Értékét emeli, hogy nem sok országnak van saját biliárdjátéka! Ez a népszerű magyar játék itt Békés megyében vészelte át a háború utáni időszakot is és innen indult el az országos ismerté válás felé. Békéscsaba az egyetlen magyar nagyváros, ahol egyeduralkodó maradt a biliárdok között, és Békéscsabán van a legtöbb magyarbiliárdos.

A Békés Megyei Értéktár Bizottság megyei értékké nyilvánította Erkel Ferenc szülőházát és Erkel Ferenc életművét és kezdeményezte felvételét a Magyar Értéktárba a felterjesztő Gyula Város Önkormányzata kérelme alapján.

Hazánk egyik legnagyobb zeneszerzője Erkel Ferenc Gyulán látta meg a napvilágot, miután családját Wenckheim Ferenc gróf a városba hívta Pozsonyból. A Himnusz és a Hunyadi László zeneszerzője iskolás éveit is a városban töltötte, majd a szabadságharc idején ide menekült vissza családjával. Ugyan később a fővárosban dolgozott, de mindig visszatért Gyulára, felkarolta a helyi gyulai dalköröket is. Műveit meghatározta a szülőföld dallamvilága, a gyulai kastélykertben szerezte többek között a Bánk Bán, a Dózsa György és a Brankovics operák egyes részeit. Erkel Ferenc, himnuszunk megzenésítője, Magyarország egyik legnagyobb hatású zeneszerzője ezer szállal kötődik Békés megyéhez, azon belül Gyulához. Szülőházában található meg ma is a legnagyobb és legteljesebb Erkel hagyaték.

A Békés Megyei Értéktár Bizottság jóváhagyta a korábban már megyei értékké nyilvánított Gyulai Vár kibővített szakmai anyagát és a most elfogadott anyagot terjeszti fel Magyar Értékké. Közép-Európa egyetlen épen maradt téglavárának felterjesztéséről a bizottság még korábban döntést hozott, a szakértők anyagával kiegészített felterjesztés a megyei értéktár bizottság továbbküldi a Hungarikum Bizottságnak.

A Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és Értékesítő Kft. terjesztette fel a megyei értéktár bizottsághoz a nóniusz lófajtát. Békés megye egyik legnagyobb értéke a 18. században Mezőhegyesen megalakult ménesintézet, ahol Magyarország és a Monarchia első állami ménese jött létre. Mezőhegyesen született meg az első három tradicionális lófajta a Furioso-Lord Star, a Gidrán és a Nóniusz. Ezzel Mezőhegyes a világon egyedülálló eredményt ért el, mint három fajta bölcsője. A Nóniusz kitenyésztésénél elsősorban katonai célokat vettek figyelembe, nagy testtömegű, szilárd és nagy munkabírású lovat akartak kitenyészteni. A Nóniusz lófajta ilyenné is vált, emellett nyugodt, kitartó, erős ló volt. Az 1900-as Párizsi Világkiállításon a Nóniusz megkapta a "tökéletes ló" címet. 2004-ben a Magyar Országgyűlés nemzeti kinccsé nyilvánította a Nóniuszt, melyet a Mezőhegyesi Állami Ménes ma is tenyészt és fenntartja a fajtát.

A Békés Megyei Értéktár Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Nóniusz lófajtának helye van a megyei értéktárban, és felterjeszti megyénk értékét a Magyar Értéktárba.

A Vésztői Településszépítők Egyesülete terjesztette fel a Békés Megyei Értéktárba a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhelyet. Mai tudásunk szerint Közép-Európában csak itt, Vésztő-Mágoron kísérhetőek nyomon, egy helyen az 5-6 ezer éves kultúrák emlékei, az első koporsós temetés és az új-kőkori dombon a kora Árpád-kori bazilika monostorral, kis körtemplommal a 12. század elejétől. Az egymás fölé rakódó rétegek lakógödröket is rejtenek. Belsejüket összetört folyami kagylóhéjjal "meszelték" ki. Az emlékhely 993 hektáros védett területén ma bárányok, bivalyok szürkemarhák legelnek.

A Békés Megyei Értéktár Bizottság a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhelyet megyei értékké nyilvánította és kezdeményezte felvételét a Magyar Értéktárba.

Tirják László felterjesztése nyomán tárgyalta meg a Békés Megyei Értéktár Bizottság a Körös-Maros Nemzeti Park megyei értékké nyilvánítását. A Körös-Maros Nemzeti Park hazánkban hetedik nemzeti parkjaként alakult meg 1997 januárjában. Működési területe ma 800.000 hektár, ebből 52.000 hektár védett terület kezelési, fenntartási és fejlesztési feladatait látja el, amelyből több mint 6.000 hektár fokozottan védett. Számtalan védett természeti értéke között is kiemelkedően a túzokpopulációja, mely Közép-Európa egyik legnagyobbja.

A Békés Megyei Értéktár Bizottság a Körös-Maros Nemzeti Parkot megyei értékké nyilvánította és kezdeményezte felvételét a Magyar Értéktárba.

A Békés Megyei Értéktár Bizottság bízik mind a hat nemzeti érték esetében, hogy a Magyar Értéktár részévé válhatnak, majd pedig onnan Békés megye újabb hungarikumai lehetnek.