Az Országgyűlés kedden jóváhagyta a 2015. évi zárszámadást. A felelősségteljes költségvetési gazdálkodás, kedvezően alakuló makrogazdasági mutatók, a gazdaságfehérítést célzó kormányzati intézkedések eredményeként növekvő adóbevételek, valamint a kedvezményezetteknek járó uniós támogatások maximális kifizetése jellemezte tavaly az államháztartási folyamatokat. Az időközben hatályba lépett módosítások nem veszélyeztették a hiánycél elérését, sőt a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti hiánya még az előzetes számításokhoz képest is kedvezőbben alakult, ami azt bizonyítja, hogy a magyar reformok működnek. Az ország GDP-je az eredetileg tervezett 2,5 % helyett 3,1 %-kal bővült tavaly.

Az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2015-ös zárszámadását is elfogadtuk, és megszületett az NMHH jövő évi költségvetése, miszerint a jövő évi központi költségvetésből Közszolgálati hozzájárulásként 70,14 milliárd forintot kap a Hivatal.

Módosult az épített környezetről alakításáról szóló törvényt. A javaslat célja egy korszerű építésügyi műszaki rendszer (irányelv) kidolgozása, amelynek alkalmazása önkéntes ugyan, azonban a beruházó az egyes projektek során kötelezően előírhatja alkalmazásukat. Az irányelv építőanyagokra, építéstechnológiákra, építészeti programokra, valamint épületszerkezetekre vonatkozhat.

A parlament elfogadta az elektronikus hírközlésről szóló törvény, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvény módosítását. Bár a közművezetékek üzemeltetőinek 2013 óta kötelezően adatot kellene szolgáltatniuk egy államilag üzemeltetett elektronikus nyilvántartási rendszer részére hálózatukról, ennek a mintegy 900 magyarországi üzemeltető eltérő mértékben tett eleget. A változtatás az üzemeltetők hatósági ellenőrzését és a szankciórendszer kialakítását tartalmazza. A módosítás azt is biztosítja, hogy a hatóságok által kiszabott bírságok összegét az üzemeltetők ne háríthassák át a lakosságra, amiatt díjat nem emelhetnek.

Az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról fogadott el javaslatot a Ház. 2018. január 1-jétől az állami szerveknek és a nagy közüzemi szolgáltatóknak kötelező ezt az ügyintézési módot biztosítani.

Egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról fogadott el törvényjavaslatot a Parlament, amely európai uniós normáknak való megfelelést és jogharmonizációt, másrészt a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati problémák kezelését szolgálja.

Átalakul a sportirányítás és sportfinanszírozás. A sportról szóló törvény módosításának célja, hogy a jelenleginél hatékonyabban működjön a sportirányítás és igazgatás. A jogszabályváltozás értelmében a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szakmai munkája alapvetően sportszakmai javaslattételre, szakmai koncepciók megalkotására, valamint az abban való közreműködésre irányul. A finanszírozás egycsatornássá válik: az állami források tervezése, elosztása, felhasználása, elszámolása és ellenőrzése teljes egészében visszakerül a sportért felelős államtitkársághoz. Átalakították a MOB eddigi tagozati rendszerét is: azok önállóvá válnak és közfeladatokat ellátó köztestületekként működnek tovább. Négy ilyen jön létre: a verseny- és élsporté, vagyis az olimpiai sportágaké, a nem olimpiai sportágaké, továbbá a fogyatékkal élőké, valamint a diák-, hallgatói és szabadidősporté.

A honvédek jogállásáról szóló törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról döntött a Parlament. Az egyik fő célja a 2017. január 1-jei illetményfejlesztés szabályainak meghatározása. A másik célja, hogy egy új ellátási rendszert hozzon létre, hogy a rendvédelmi egészségkárosodási ellátás a rendvédelmi életpálya során bekövetkező rendkívüli események, élethelyzetek hatékony kezelését szolgálja. A törvény elsősorban továbbfoglalkoztatást ír elő az érintettek számára, akik a foglalkoztatási jogviszony mellett egészségkárosodási kereset-kiegészítés kapnak, ha ennek feltételei fennállnak. Amennyiben az érintettet egészségi állapota miatt nem lehet továbbfoglalkoztatni, akkor miniszteri mentesítés alapján jogosulttá válik az egészségkárosodási járadékra. Harmadik célja, hogy a rendvédelmi egészségkárosodási ellátás alapelveivel egyező honvédelmi egészségkárosodási ellátás szabályai kerülnek beépítésre a honvédek jogállásáról szóló törvénybe.

A Magyar Országgyűlés június 10-ét a magyar haditengerészek és a hősi halált halt magyar haditengerészek emléknapjává nyilvánította szól.