Két hétre Békésre érkezett az a több száz bélyeg, amelyek közül többen a tengeren túlon jelentek meg, így van etiópiai és brazíliai bélyeg is. Katona Gyula, a békési gyülekezet lelkésze köszöntőjében elmondta: városunkban is több rendezvény lesz a reformáció évfordulóján, amelyet "csodálatos folyamatnak" nevezett.

Dr. Kocsis Attila, a Magyar Református Szeretetszolgálat programigazgatója, aki délelőtt a református templomban prédikált, megnyitó beszédében kitért a bélyegek szerepére a postaforgalomban. Megtudtuk, hogy a gyűjteménynek csak az egyik része érkezett Békésre. Az első bélyeget az angolok adták ki 1840-ben. A bélyeg feladata a kézbesítés költségének előre való kifizetése. Magyarországon már 1848-ban terveztek önálló bélyeget, de ez nem jelent már meg, így az első magyar bélyeg megjelenésére 1871-ig várni kellett. Ezek az apró papírdarabok két információt hordoznak: a névértéket és a kibocsátó országot. Ez alól csak az angolok kivételek, akik nem nyomtatják rá az ország nevét, csak a királynő arcképét. A formája alapvetően négyszög alakú, de manapság már vannak kerek, háromszög, gyümölcs alakú bélyegek is, sőt olyan is van, amely a kibocsátó szigetország alakját formázza meg. A kiállítási anyagot négy szempont szerint rendezték: az első csoportba a reformáció nagy alakjait láthatják az érdeklődők, a másodikban a francia, baltikumi, lengyelországi, stb. reformátorok ismerhetők fel. Külön találhatjuk a magyar reformátorokat és a Szentírás nemzeti nyelvű kiadásainak is állítanak emléket bélyegek.

A kiállítás két hétig tekinthető meg Békésen.