A 2016/2017-es tanévben "nagy fába vágtuk a fejszénket", amikor pályáztunk egy, több országot összekötő projektre, melynek már a címe – EmotionArTIC – is jelzi az érzelmek és a művészetek kapcsolatát. Iskolánk hetedik évfolyamos diákjai közül tizenketten vállalták, hogy megismerkednek, és együtt dolgoznak spanyol, olasz, görög és lengyel diákokkal. Novemberben a csoportok által készített, bemutatkozó videóval indult a projekt, így láthattuk, hogy kikkel fogunk dolgozni.Közös feladatunk volt a projektünk logójának elkészítése.

Januárban "kincskeresésbe fogtunk", minden csapatnak egy virtuális térképen meg kellett jelölnie azoknak a művészeti "kincseknek" a helyét, melyeket hazája nemzeti értékeinek tart.

A következő hónapban prezentációt készítettünk az olaszok által megadott művészeti remekekről, híres művészeikről, gyönyörű tájaikról. Hazánk művészeti kincseiről a spanyolok állítottak össze egy, igazán remekbe illő előadást.

Tavasszal közösen dekoráltunk "érzelmi falat". A projekt csoportfalára számos üzenet, versrészlet, film, dal, fotó és rajz került fel különböző érzések köré.

Májusban beszélgettünk a spanyolokkal, ami nem kis izgalmat jelentett diákjaim számára. Többen azóta is tartják a kapcsolatot.

A projekt értékelésére június elején került sor. Zárógondolataink tolmácsolására "avatárokat" hívtunk segítségül. A tanulók az általuk elkészített "virtuális figurák" szájába adták véleményeiket a projektben feldolgozott feladatokkal, a tevékenykedések során megfogalmazódott érzéseikkel kapcsolatban. Végül megtekinthették a többiek véleményét is.

Úgy gondolom az angol nyelv használata, más országok értékeinek megismerés és számos informatikai alkalmazás megtanulása mellett, tanítványaim sokat gazdagodtak érzelmeik kifejezésében. Nyitottabbá váltak a világ és az emberek felé.

Az utolsó kép a projektzáró beszélgetésről készült, ahol mindannyian egyetértettünk abban, hogy pályázunk a minősített projekt címre és a következő tanévben új feladatok elé állunk.

Vargáné Tuska Anita